Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

702 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22 szám A határozat nyilvános közzététele 22. § Pénzbírság vagy elzárás alkalmazása esetén el lehet rendelni a jogerős határozatnak meghatározott körben (munkahely, lakóház, kisebb település közössége előtt) való közzétételét, ha — az elkövetett szabálysértés súlyára és jellegére, valamint az elkövető személyére tekintettel — alaposan lehet következtetni arra, hogy a nyilvános közzététel fokozott nevelő és visszatartó hatást vált ki. A büntetés kiszabása 23. § (1) A büntetést — a jogszabályban megállapított keretek között — úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. (2) Ha az elkövető ellen ugyanannál a szabálysértési hatóságnál több szabálysértési eljárás indult, valamennyi szabálysértést egy eljárásban kell elbírálni, és azok miatt egy büntetést kell megállapítani. Ebben az esetben az elbírált leg-, súlyosabb szabálysértésre megállapított büntetés felső határa szabható ki. (3) Ha ugyanazt a személyt több pénzügyi, vámvagy devizaszabálysértés miatt egy eljárásban vonják felelősségre, a pénzbírságot minden egyes szabálysértés miatt külön-külön kell megállapítani, de egy összegben kell kiszabni. Ilyen esetben az egy összegben kiszabott pénzbírság a húszezer forintot meghaladhatja.12 (4) Ha ugyanazt a személyt több elzárással sújtható szabálysértés miatt egy eljárásban vonják felelősségre, a kiszabható elzárás leghosszabb tartama hatvan nap. 1. A büntetést kellő mérlegeléssel és egyéniesítéssel kell kiszabni. / A büntetést egyéniesítve kell kiszabni, A büntetésnek tehát igazodnia kell az adott ügy minden jelentős tárgyi és alanyi körülményéhez. Első helyen a cselekmény társadalomra veszélyességét kell alapul venni. Ebből a szempontból jelentősége van annak, hogy a cselekmény okozott-e és milyen mértékű sérelmet, vagy csupán veszélyeztette a társadalmi érdekeket. Veszélyeztetés esetén vizsgálni kell a társadalmi érdek vészélyeztetésének mértékét. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a véghezvitel módjára, az esetleges folyamatosságra vagy ismétlődésre, az elért vagy elérni kívánt anyagi (vagyoni) előnyre, az okozott vagy okozni kívánt vagyoni hátrányra. Az alanyi, személyi körülmények tekintetében mérlegelni kell azt, hogy szándékos vagy gondatlan volt-e a cselekmény, s gondatlanság esetén annak foka'; továbbá a cselekmény indítéka és 12 A 23. § (3) bekezdés utolsó mondatának szövegét az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 10. §-a állapította meg. célja, az okozott sérelem helyrehozására irányuló készség, illetőleg ennek hiánya, a korábbi szabálysértési büntetések hatástalansága stb. (Azt a tényt, hogy az elkövető állott-e már vagy sem a szabálysértési el-járás alatt a feljelentés iktatása során — a rautat'ókönyv alapján — az ügyiratra fe\ kell jegyezni. Ezt a körülményt két évre viszszamenően. kell megállapítaiii.) A büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni az elkövető vagyoni, családi helyzetére és értelmi színvonalára. 2. Ha egy-egy elkövető ellen több szabálysértési ügy van folyamatban, azokat egyesíteni kell és egyetlen büntetést kell alkalmazni. Helye van intézkedés alkalmazásának is. E szakasz (2) bekezdése arról az esetről rendelkezik, hogyan kell kiszabni a büntetést, ha ugyanannak az elkövetőnek több szabálysértésit híralják el egy eljárásban. Ennek megfelelően, ha ugyanazon elkövető ellen több szabálysértés miatt tettek feljelentést, azokat egyesíteni kell; s az ügyet egy határozatban kell elbírálni és egyetlen szabálysértési büntetést kell megállapítani, mégpediq annak a büntetési tételnek a figyelembevételével, amelyet a jooszábály a tolálknró szabálysértések legsúíyosabbikára megállapított. Tehát ha pl. a kontárkodás 10 000 forintig .a mezőrendészeti szabálysértés pedig 1000 forintig terjedő pénzbírsággal ^sújtható, s valakit e két szabálysértés miatt egy eljárásban vonnák felelősségre, vele szemben egy pénzbírságot kell megállapítani, de annak összegét a 100 forinttól 10 000 forintig terjedő pénzbírságkeret alapulvételével kell kiszabni. Minthogy pedig az adott példák közül a kontárkodásnak m.agasabb a büntetési kerete, ezért a két szabálysértés miatt együttesen maximálisan ez a (10 000 Ft-os) büntetési tétel államtható meg. A Tv. szóban forgó szakaszának (2) bekezdése a több szabálysértésnek egy eljárásban történő elbírálásával kapcsolatban „egy büntetést kelt megállapítani" szóhasználatot alkalmazza. Ez azonban nem jelenti azt, mintha szabálysértések halmazata esetén kizárt lenne intézkedés, adott esetben tehát pl. figyelmeztetés alkalmazása. Erre sor kerülhet egyetlen szabálysértés vagy több szabálysértés együttes elbírálása esetében is, feltéve, hogy alkalmazásának törvényi feltételei megvannak. A büntetés vagy figyelmeztetés alkalmazása esetén is lehetőség .van az egyéb intézkedések (elkobzás stb.) alkalmazására is. Az előzetes fogvatartás beszámítása 24. § (1) A kiszabott elzárás tartamába az előzetes fogvatartás idejét teljes egészében be kell számítani. - (2) Az előzetes fogva tartással — a 18. § (3) bekezdésében foglalt átszámítás szerint — a megfelelő összeg erejéig a pénzbírságot lerovottnak kell nyilvánítani.