Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 703 A büntetés elévülése 25. § (1) Nem lehet végrehajtani a büntetést, ha a határozat jogerőre emelkedésétől egy év el­telt. Az elévülési időbe azonban nem számít be a halasztás és a részletfizetésre engedélyezett idő. (2) A végrehajtás iránt tett intézkedés az elévü­lést félbeszakítja. A félbeszakítás napjával az el­évülés határideje ismét elkezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével azonban végrehajtásnak nincs helye. Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól 26. § Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket egyéb jogszabályok fűznek a sza­bálysértés miatt történt felelősségre vonáshoz, az elkövető a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után mentesül. A fiatalkorúakra és a katonákra vonatkozó különleges rendelkezések 27. § (l)13 Ha a szabálysértést olyan fiatalkorú követte el, aki tanköteles, vagy rendszeres iskolai oktatásban részesül, a szabálysértés miatt a gyám­hatóság védő- és óvó-intézkedést alkalmazhat. (2) Pénzbírságot csak arra a fiatalkorúra lehet kiszabni, aki keresettel vagy jövedelemmel ren­delkezik. (3) A fiatalkorúra kiszabott pénzbírság elzárás­ra nem változtatható át. (4) Elzárás csak arra a fiatalkorúra szabható ki, aki a szabálysértés elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltötte. (5) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásá­ban fiatalkorú, aki a szabálysértés elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, tizennyolcadik életévét azonban még nem haladta túl. 1. Iskolai oktatásban részesülő fiatalkorú^ sza­bálysértési ügyében a gyámhatóságnál védő- és óvóintézkedés megtételét kell kezdeményezni. Ha a szabálysértést olyan fiatalkorú követte el, aki tanköteles vagy rendszeres iskolai oktatásban részesül, vele szemben szabálysértési hatóságnak a gyámhatóságnál védő-, óvóintézkedés megtételét kell kezdeményezni. Ilyen esetben, ha a szabály­sértési hatóság és a gyámhatóság ugyanazon szakigazgatási szervezetben működik rövid úton, egyébként pedig átirattal kell a feljelentést, vala­mint a szabálysértési hatóság által ismert egyéb, tényeket, körülményeket a gyámhatóság tudomá­sára hozni. 13 A 27. § (1) bekezdését az 1983. évi 10. számú tör­vényerejű rendelet 11. §-a iktatta be. 2. Fiatalkorúra kiszabott pénzbírság elzárásra nem változtatható át. E szakasz (3) bekezdése értelmében a fiatalko­rúra kiszabott pénzbírság elzárásra nem változ­tatható át. Ugyancsak e szakasz (4) bekezdése úgy rendel­kezik, hogy „Elzárás csak arra a fiatalkorúra szab­ható ki, aki a szabálysértés elkövetésekor tizen­hatodik életévét betöltötte". Az idézett két törvényi rendelkezés között nincs ellentmondás. A szabálysértési cselekmény miatt elzárást jog­hátrányként alkalmazni kizárólag a rendőri sza­bálysértési hatóságok jogosultak. A tanácsi szabálysértési hatóság által kiszabható legsúlyosabb büntetési nem: a pénzbírság. Ez azonban nemfizetés esetén csak alakját változtatja általában az elzárásra átváltoztatással, erre azon­ban a fiatalkorúra kiszabott pénzbírság esetén nincs mód. 3. A kisiparos, magánkereskedő és szerződéses vendéglátó segítő családtagját jövedelemmel ren-* delkezőnek kell tekinteni. A családi vállalkozások bővülő körére figyelem­mel tapasztalható, hogy az egyik családtag ré­szére szóló engedély alapján e tevékenységet kö-' zösen végzik és az így szerzett jövedelem a csa­ládon belül kerül elosztásra, felhasználásra. A se­gítő családtagokat a tevékenységet engedélyező tanácsi szakigazgatási szerve nyilvántartja, tevé­kenységük munkaviszonynak nem tekinthető fog­lalkozásnak minősül. A fiatalkorú segítő család­tagok, bár keresettel nem, de jövedelemmel ren­delkeznek, ezért velük szemben az Sztv. 27. § (2) bekezdésére figyelemmel pénzbírság kiszabható. 4. A termelőszövetkezetben családtagként dol­gozó fiatalkorú keresménye önálló keresetnek te-* kintendő. Általános gyakorlat az, hogy a családtag áltál elért munkadíjakat a termelőszövetkezeti tag munkadíj-nyilvántartásában, de elkülönítetten vezetik, és az ez után járó keresményt közvetlenül a családtagnak fizetik ki. A családtag termelőszö­vetkezetben jogi helyzete, munkájának külön nyilvántartása és keresetének kezéhez való kifize­tése miatt a jogszabály ide vonatkozó rendelkezé­seinek alkalmazásánál a családtag részére kifize­tett munkaegységet a családtag önálló keresetének kell tekinteni. Az egyéni parasztgazdaságban, illetőleg a ter­melőszövetkezet háztáji gazdaságában dolgozó családtag helyzete azonban más, mivel önálló, el­különített keresete nincs. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kap­csolatos jogszabályok a fiatalkorúakra (kisko­rúakra) e vonatkozásban kivételt nem tartalmaz­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents