Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)
1983 / 9. szám
188 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítása és a jogtanácsos munkájának segítése. A jogi előadóra a jogtanácsosra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai érdekképviselete 17. § (1) A jogtanácsosok és 9 jogi előadók szakmai érdekképviseletét a Magyar Jogász Szövetség látja el. Ennek során a) gondoskodik a jogtanácsosi hivatás gyakorlásával kapcsolatos jogok védelméről és kötelezettségek teljesítéséről; b) állást foglal és javaslatot tesz a jogtanácsosokra és a jogi előadókra vonatkozó kérdésekben; véleményt nyilvánít a jogtanácsosokat és a jogi előadókat érintő jogszabálytervezetekre; figyelemmel kíséri a jogtanácsosi tevékenység erkölcsi és anyagi megbecsülésének alakulását; c) közreműködik a jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai és politikai továbbképzésében; szervezi a jogi előadók szakvizsgára való felkészítését; d) az igazságügyminiszternek javaslatot tesz az Országos Jogtanácsosi Bizottságba tag kijelölésére. (2) A Magyar Jogász Szövetség a feladatai ellátása érdekében együttműködik az illetékes állami és társadalmi szervekkel. A jogtanácsosi tevékenység állami felügyelete és irányítása 18. § A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) iránymutatásokkal, ajánlásokkal segíti a felügyelete alá tartozó szervezetek jogi munkáját; elősegíti és támpgatja a jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai képzését és továbbképzését. 19. § (1) Az igazságügyminiszter gondoskodik a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának felső szintű összehangolásáról; ennek érdekében együttműködik más miniszterekkel, országos hatáskörű és országos érdekképviseleti szervek vezetőivel. (2) Az igazságügyminiszter a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának összehangolása érdekében iránymutatást és ajánlást adhat ki. 20. § (1) Az igazságügyminisztert a feladatai ellátásában az Országos Jogtanácsosi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segíti. (2) A Bizottság javaslattevő, véleményező és tanácsadó testület; elnöke az igazságügyminiszter. (3) A Bizottság tagjai az igazságügyminiszter, valamint az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű, továbbá országos érdekképviseleti szervek vezetői által kijelölt személyek. Záró rendelkezések 21. § (1) Jogtanácsos az 1984. évi december hő 31. napját követően csak a jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyzett személy lehet. (2) Aki a korábbi jogszabályok szerint jogtanácsosi munkakör betöltésére jogosult volt azt — kérelmére az e törvényerejű rendeletben meghatározott feltételek hiányában is be kell jegyezni a jogtanácsosi névjegyzékbe. 22. § (1) Ez'a törvényerejű rendelet az 1983. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a jogtanácsosokról; szóló 17/1971. (IV. 28.) Korm számú rendelet1 a hatályát veszti. (2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter; hogy az e törvényerejű rendelet végrehajtásához szükséges részletes szabályokat — ideértve a munkaközösség által felszámítható díjakra vonatkozó szabályokat is — megállapítsa. (3) A külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a jogtanácsosi tevékenység ellátásának további szervezeti és szakmai- képesítési feltételeit a külkereskedelmi miniszter állapítja meg. Losonczi Pál s. k., Katona Imre s. k.J a Magyar Népköztársaság a Masyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára INDOKOLÁS a jogtanácsosi tevékenységről szóló törvényerejű rendelet tervezetéhez ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A jogtanácsosok feladatainak, tevékenységének és jogállásának szabályozásában fontos határkő volt a 17/1971. (IV. 28.) Korm. számú rendelet. Megalkotására a gazdaságirányítás új rendszerének a bevezetésével összefüggésben került sor. A hatálybalépése óta eltelt több mint egy évtized alatt a társadalom életében, s §zen belül a gazdálkodásban, a gazdaságirányításban és a gazdaság szervezetében jelentős változások mentek végbe. Fokozódott a gazdálkodó szervezetek önállósága, nőtt nyereségérdekeltségük. Mind nagyobb jelentőséghez jutnak a gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses kapcsolatok. A vállalkozási lehetőségek kibontakozásával új szervezeti formák jöttek létre, s a legváltozatosabb tevékenységekre alakulnak kisvállalkozások. Mindezek fokozzák a jogi segítség iránti igényt. Népgazdaságunk további fejlődésének, az ebből adódó feladataink végrehajtásának egyik fontos feltétele: társadalmi-gazdasági életünk minden • területén a törvényes rend biztosítása. Ennek érdekében magasabb színvonalra kell emelni a jogtanácsosi munkát, növelni kell a jog-