Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 189 tanácsosok szerepét, s egyben fokozni szükséges a népgazdasági célok megvalósítása és a jogsza­bályok hatályosulása érdekében kifejtett tevé­kenységüket. A hatályos kormányrendelet alapvetően betöl­tötte célját, a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokat azonban már nem minden vonatko­zásban szolgálja kielégítően. A jogtanácsosi szer­vezetet és működést, különösen az egységes jog­politikai irányítást illetően további fejlődésre van szükség. Ez azonban — a gyakorlati intéz­kedéseken túlmenően — új, magas szintű jog­szabály megalkotását is szükségessé teszi.. »A jogtanácsosi tevékenységet szabályozó új törvényerejű rendelet tervezetének (a továb­biakban: tervezet) legfontosabb célkitűzései a következőkben foglalhatók össze: a) Alapvető cél a jogtanácsosok tevékenységé­nek átfogó rendezésével a jogi munka színvonalá­nak emelése, s ezáltal a jog népgazdaságban be­töltött szerepének erősítése. Meg kell oldani to­vábbá a nagy számban alakuló, de önálló jogász foglalkoztatását nem igénylő vállalkozások jogi képviseletének az ellátását is. b) Továbbra is alapelv, hogy a gazdálkodó és az egyéb szervezetek jogi ügyeit általában a jog­tanácsosok, a magánszemélyek jogi ügyeit pedig elsősorban az ügyvédek intézzék. A gazdálkodó szervezeteknél a jogtanácsosi munka eredménves ellátásához, a jogi szakisme­reteken kívül elegendhetetlenül szükséges az is, hogy a jogtanácsos -ismerje az adott szervezet egész tevékenységét, működését, belső mechaniz­musát. Ezért a jövőben is az alapvető tevékeny­ségi forma a munkaviszony vagy tagsági viszony keretében végzett jogtanácsosi tevékenység lesz. c) Feltétlenül szükséges a területileg, szakmai­lag és felső szintű irányítását illetően széttagolt jogtanácsosi tevékenység egységes jogpolitikai é$ módszertani irányításának a megteremtése is. A tervezet a jelenlegi kormányrendelet jól be­vált rendelkezéseit változatlanul fenntartja. Ugyanakkor az új szabályozás jelentős eltérése­ket is tartalmaz a régihez képest. így: — a jogtanácsos jogainak és kötelezettségei­nek újszerű megfogalmazásával jobb feltételeket biztosít a jogtanácsosi feladatok eredményesebb ellátásához, a jogtanácsosi hivatás magasabb színvonalon való gyakorlásához, — a jogtanácsosi tevékenység gyakorlásával szemben az eddiginél szigorúbb követelményeket támaszt, s ezek gyakorlati érvényesülése érdekéj­ben bevezeti a jogtanácsosok névjegyzékbe való bejegyzésének kötelezettségét, ' — a jogi segítség iránti igények teljesebb ki­elégítése érdekében i a jogtanácsosi tevékenység új formájaként létrehozza, a .jogtanácsosi, munka­közösség intézményét,, . — a társadalmi-gazdasági élet külör/bözo terü­letein jdolgpzó jogtanácsosok, tevékenységének jobb összefogása érdekében •—r az igazságügymi­niszter jogkörének szélesítésével és a Magyar Jo­gász Szövetség szakmai érdekképviseleti felada­tainak pontosabb meghatározásával — megte­remti a jogtanácsosi tevékenység egységes jog­politikai és módszertani irányításának szervezeti feltételeit. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz 1. A tervezet meghatározza a jogtanácsos fel­adatait, s ezáltal megvonja ; jogtanácsos lehet­séges tevékenységi körét is. Az egyes jogtanácso­sok feladat- és tevékenységi köre ahhoz a szerve­zeti kerethez (munkaviszony, tagsági viszony, jogtanácsosi iroda, jogtanácsosi munkaközösség) igazodik, amelyben a tevékenységüket kifejtik. A jogtanácsos általános feladatai közül kiemel­kedik a törvényesség érvényre juttatásának elő­segítése a népgazdaságban. Ezzel függ össze a jogtanácsosnak az a kötelessége, hogy az ügykö­rében tudomására jutott jogsértésekre a szerve­zet vezetőjének a figyelmét felhívja- és azok megszüntetése érdekében javaslatot tegyen. Ugyancsak a törvényesség követelményéhez kap­I csolódó szabály a joggal való visszaélés, a rendel­tetésellenes joggyakorlás és az ezekben való bár­miféle közreműködés tilalma. A tervezet a jelenlegi szabályozástól eltérően a jogtanácsos feladatai között nem nevesíti külön a társadalmi tulajdon védelmét; a törvényesség érvényre juttatásában való közreműködés ugyan­is a társadalmi tulajdon védelmét is magában foglalja. 2. A jogtanácsos fő feladata a gazdálkodó és más szervezetek részére jogi tevékenység végzése. Ehhez képest kivétel, ha a jogtanácsos magán­személy részére nyújt jogi segítséget. Ilyen indo­kolt kivételeket fogalmaz meg a tervezet 7. és 10. §-ának (2) bekezdése. A 2. §-hoz A jogtanácsos csak meghatározott szervezeti keretek között végezheti tevékenységét. Ezek: a) a szervezettel fennálló munkaviszony vagy tagsági viszony; b) a jogtanácsosi iroda; c) a jog­tanácsosi munkaközösség. f A jogtanácsos a munkaviszonya, illetőleg a tagsági viszonya alapján annak a szervezetnek a részére végzi a jogi munkát, amelynek alkalma­zottja vagy tagja. A tervezet „szervezet" gyűjtő­fogalommal nemcsak a Ptk. 685. § c) pontja sze­rinti gazdálkodó szervezetéket jelöli, hanem az ápami költségvetési szerveket, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveit, a társadalmi szervezete­ket, az egyesületeket és; az » egyéb szervezeteket, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező

Next

/
Thumbnails
Contents