Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)
1983 / 27. szám
TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1007 (3) Áz adóügyi szabályok megszegése miatt indult eljárásban, amikor adórövidítés, illetőleg veszélyeztetés nem történt, vagy az adóbevétel csökkenése nem állapítható meg [17/1968. (IV. 14.) Korín, számú rendelet 148. §-a], az (1)—(2) bekezdésben megnevezett szerveken kívül az a pénzügyi szerv is eljárhat, amely az adójogszabályban meghatározott ellenőrzés foganatosítására jogosult. (4) Az (l)—(3) bekezdésben említett szervek e rendelet alkalmazásában: pénzügyi szervek. (5) Ha a késedelem veszéllyel jár, az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az a pénzügyi szerv is eljárhat, amely az adórövidítésről vagy veszélyeztetésről, illetőleg az adóra vonatkozó jogszabály egyéb megsértéséről közvetlenül tudomást szerez. (6) Az adóalanyként nyilván nem tartott természetes személyek ügyében — adónemre tekintet nélkül — előkészítő eljárást a szabálysértési hatóság megbízása alapián a vám- és pénzügyőri szervek is végezhetnek. Hatósági tanú 2. § (1) Hatósági tanúként csak nagykorú, cselekvőképes személy alkalmazható. A lefoglalásnál, a személy-, a helyiség-ellenőrzésnél és az írni-olvasni nem tudó személy jegyzőkönyvi kikérdezésénél, továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, egy hatósági tanút kell alkalmazni. (2) A hatósági tanú a jelenlétében lefolytatott eljárás végrehajtásának Körülményeit igazolja. (3) Nem lehet hatósági tanú az, aki ,az eljárásban érdekelt vagy az eljáró szerv dolgozója. Az eljáró hatóság egyéb alkalmazottja pedig csak* akkor, ha más személy igénybevételének elháríthatatlan akadálya van. Ellenőrzés 3. § (1) Ha az adóra, jövedékre, vámra vagy a devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabály megsértésével kapcsolatban valamely körülmény megállapítása, tisztázása, bizonyítékok megszerzése, elrejtett dolog, illetőleg elrejtőzött személy felkutatása szükséges, ellenőrzést kell tartani. (2) Ellenőrzést — ha a késedelem veszéllyel nem jár — az ellenőrzést tartó közvetlen elöljárójának (felettesének) írásbeli utasítása alapján szabad tartani. Az utasítást az ellenőrzés megkezdése előtt az érdekeltnek fel kell mutatni. (3) Az ellenőrzést lehetőleg az érdekelt vagy megbízottja jelenlétében kell megtartani; távollétükben az ellenőrzés a hatósági tanú jelenlétében is megtartható. (4) A helyiség- és személyellenőrzésről, valamint a lefoglalásról jegyzőkönyveket kell készíteni, és az érdekeltek részére másolatot kell adni. Az elkövető kikérdezéséről készült jegyzőkönyvről csak az érdekelt kérésére kell másolatot adni. 4. § (1) Ha helyiség, csomag, jármű, készülék, berendezési tárgy vagy zár feltörése szükséges, vagy egyéb károkozás elkerülhetetlen, az ellenőrzés után az eredeti állapotot helyre kell állítani, illetve a kárt más módon kell megtéríteni. (2) Személyellenőrzést a szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja esetén — a nyilvánosság teljes kizárásával — csak ugyanolyan nemű személy végezhet, az erre vonatkozó előírások megtartásával. A jelenlevő hatósági tanú is csak ugyanolyan nemű személy lehet. (3) Az Sztv. 28. §-ának (3) bekezdésében felsorolt szervek kezelésében levő helyiségben ellenőrzést csak az érintett parancsnok (elöljáró) engedélyével lehet tartani. 5. § (1) Azokat a dolgokat, amelyek bizonyítékul szolgálnak vagy elkobozhatok, le lehet foglalni. (2) A lefoglalt, devizaértéket [1974. évi 1. sz. tvr. 4. §, 1/1974. (I. 17.) PM számú rend. 1. §], így a külföldi fizetőeszközt, a külföldi pénzértékre szóló, külföldi kötelezettségét megállapító pénzhelyettesítő eszközt és értékpapírt, valamint az aranyat (ideértve az arany pénzérmét is), a platinát és az ezüstöt a lefoglalástól számított nyolc napon Joelül át kell adni a Magyar Nemzeti Banknak. Zárlat 6- § (1) A zárlatot a szabálysértés felderítésére, illetőleg elbírálására jogosult szerv határozatban rendeli el. A határozatot végrehajtás végett meg kell küldeni annak a községi, nagyközségi tanács vb. szakigazgatási szervének, a városi, fővárosi kerületi tanács vb. pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének, illetőleg a megyei városi hivatalnak, amelynek illetékességi területén az elkövetőnek a zár alá vehető vagyona van. (2) A zárlat végrehajtására vonatkozóan a bírósági végrehajtásról szóló szabályokat, kell értelemszerűen alkalmazni. (3) Ha a zárlat szükségessége megszűnt, feloldása iránt az eljáró szerv köteles intézkedni.
