Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 26. szám

834 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám a szakigazgatási szerv vezetője, városban, fővárosi kerületben a tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője; megyei városban a kerületi hivatal elnöke (a továbbiakban: igazgatási osztályvezető) hitelesíti. (2) A hitelesítési záradékot az anyakönyv első, számozatlan oldala tartalmazza. Az igazgatási osztály vezetője az anyakönyv lapjainak számát számmal és betűvel is feltünteti, a záradékot keltezi, aláírja és hivatali bélyegzőjének lenyomatával látja eL Az anyakönyv lezárása Ar. 4. § Az anyakönyveket le kell zárni: a) évközben — ha megtelt — az utolsó alapbejegyzés után; b) minden év utolsó munkanapján. A szervezeti változás jeljegyzése Ar. 5. § A községi, városi, fővárosi kerületi tanács működési területének vagy nevének megváltozását, illetőleg a szakigazgatási kirendeltség létesítését és megszűntét "a változással érintett valamennyi helyi tanácsnál az anyakönyvvezető feltünteti az ott elsőként megkezdett, valamint a változás időpontjában vezetett születési, házassági és halotti anyakönyvben. E változást az anyakönyvek első számozatlan oldalán és a változást megelőző utolsó alapbejegyzést követően kell feltüntetni Az anyakönyvvezető Ar. 6. § (1) Anyakönyvvezető: » — községben a tanács végrehajtó bizottságának a titkára és a szakigazgatási szerv dolgozói közül az általa megbízott személy; — városban, fővárosi kerületben az igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerv vezetője és az igazgatási szerv dolgozói közül az általa megbízott személy; — megyei városban a kerületi hivatal elnöke által a hivatal dolgozói közül megbízott személy. (2) A házasságkötésnél közreműködhet: — a községi, városi, fővárosi kerületi tanács főfoglalkozású tisztségviselője, a megyei városi kerületi hivatal elnöke, elnökhelyettese; — megbízás alapján a megbízó működési területén a családi iroda vezetője és ügyintézője; valamint — működési területén a magyar külképviseleti hatóság vezetője [50/1957. (VIII. 13.) Korm. sz. rendelet]. (3) Az anyakönyvvezető megbízásából és felügyelete mellett, az anyakönyvbe más tanácsi dolgozó is bejegyezhet. Az anyakönyvi bejegyzést ez esetben is az anyakönyvvezető írja alá, és felel a bejegyzett adatok helyességéért (4) Az (1) és (2) bekezdésben megjelöltek —• az Államigazgatási Főiskolán megfelelő képesítést szerzett személyek, továbbá a magyar külképviseleti hatóságnál anyakönyvvezetői feladatot ellátók kivételével — részleges vagy teljes anyakönyvi szakvizsgát tesznek. Az anyakönyvvezetők feladata, helyettesítése és kizárása Ar. 7. § (1) Az anyakönyvvezető az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feladatán túl: . a) közreműködik a házasságkötésnél; b) intézi az anyakönyvi igazgatással összefüggő ügyeket; c) közreműködik — szükség szerint i— a családi események társadalmi megünneplésében. (2) Községben, városban, megyei városban és fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni. (3) Ha feladatának ellátásában mindegyik anyakönyvvezető akadályozva van, a helyettesítésről a felettes szerv — a legközelebb fekvő tanácsnál működő anyakönyvvezetők közül — gondoskodik. Az anyakönyvi bejegyzést és az okiratot a helyettesítő anyakönyvvezető e minőségének feltüntetésével írja alá. (4) Az anyakönyvvezető az 1981. évi I. törvény (a továbbiakban: Áe.) 19. § (1) bekezdésében foglalt általános kizárási szabályon túlmenően, nem működhet közre egyeneságbeli rokona, örökbefogadó és nevelő szülője, örökbefogadott és nevelt gyermeke, testvére, továbbá élettársa és volt házastársa házasságkötésénél. Áe. 19. § (1) Az ügyintéző a saját ügyének elintézésében nem vehet részt. (2) A felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az az ügyintéző, aki a határozat meghozatalában alsóbb fokon részt vett, valamint az, aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el. (3) Az eljárásban nem vehet részt ügyintézőként az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. (4) Az ügyintéző az államigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetője határoz, és egyben kijelöli az ügy intézőjét. (5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetőjével szemben merül fel, az ügyben — eltérő jogszabály hiányában — a felettes szerv által kijelölt ügyintéző vagy szerv jár eL