Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 753 i— legalább is időlegesen rendeződött. Ez a ren­dezés a jogosultra nézve nem idézhet elő hát­rányos helyzetet a kellékszavatossági igény ér­vényesítését illetően. Ezért olyan esetben, ami­kor a felek megegyezése vagy az elismerés a kellékszavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére határidőt is tartalmaz, az elévülés a határidő lejárta után kezdődik. Mindebből az is következik, hogy az elévülés nyugvása vagy megszakadása esetében a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdésében meghatározott el­évülési idő nyugszik, illetőleg szakad meg [tehát nem a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében meg­határozott általános elévülési idő]. Nemegyszer előfordulhat az is, hogy a szava­tossági hiba csak az adott esetben figyelembe jövő jogvesztő határidő végén jelentkezik. A fo­gyasztói érdek hatékony védelme érdekében ilyenkor is biztosítani kell az igényérvényesítés lehetőségét. Ezért ilyen esetben is azok a szabá­lyok érvényesülnek, amelyek az elévülési idő vé­gén jelentkező hibáknál figyelembe jönnek. Al­kalmazni kell tehát az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályokat. Az ezek szerint az igény érvényesítésére rendelkezésre álló határidő végéig a szavatossági igényt akkor is érvényesíteni lehet bírósági úton, ha különben a jogvesztő határidő már eltelt volna. Ilyenkor azonban az elévülés újabb nyugvásának vagy megszakadásának már nincs helye. 111. A Ptk. hibás teljesítés esetében a jogo­sult számára egyrészt az eredetileg kikötött szol­gáltatás kikényszerítése, a szolgáltatás és az el­lenszolgáltatás megbomlott egyensúlyának hely­reállítása, illetőleg — végső soron — a szerződé­ses kapcsolat felszámolása érdekében szavatos­sági jogokat biztosít (305—307. §), másrészt pe­dig lehetővé teszi azt is, hogy a jogosult a hibás teljesítés folytán elszenvedett kárának a megté­rítését követelhesse (310. §). A szavatosság alól a kötelezett nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy úgy járt el ahogy az az adott helyzetben általában elvár­ható; a kártérítési felelősség alól viszont ezen a címen kimentésnek van helye. A Ptk. 310. §-a akként rendelkezik, hogy sza­vatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogo­sult a hibás teljesítésből eredő kárának megté­rítését is követelheti, kivéve, ha a kötelezett bi­zonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben általá­ban elvárható. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállal­kozási szerződéseinek hibás teljesítése esetében pedig az a rendelkezés jön figyelembe, amely szerint a gazdálkodó szervezet annak bizonyítá­sával mentheti ki magát a felelősség alól, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az gazdálkodó szervezettől az adott helvzetben általában^ elvárható. [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek., 41. § (1) bek.] A hibás teljesítés tehát egyben megalapozza a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt is, amennyiben a kötelezett nem menti ki magát a felelősség alól. Az ilyen igény alapossá­gának természetesen az is feltétele, hogy a jogo­sult bizonyítsa a hibás teljesítéssel okozati össze­függésben keletkezett kárát. A jogosultat terheli annak bizonyítása is, hogy a hiba oka a teljesítés előtt keletkezett A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényre a Ptk. 308. §-ában meghatározott határidők nem vonatkoznak, az ilyen igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesí­teni az elévülésre vonatkozó általános szabályok szerint (Ptk. 324., 327. §). Ez következik a Ptk. 310. §-ához fűzött miniszteri indokolásból is. Ilyenkor azonban nem hárítható át a kötele­zettre az a kár, amely a késedelmes igényérvé­nyesítés következménye (pl. időközi állagromlás). Előfordulhat, hogy a szerződés alapján szol­gáltatott dolog hibája csak a Ptk. 308. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidők eltelte után jelentkezik. Ilyenkor már nem áll fenn a kötelezettnek a szavatosságon alapuló objektív helytállási kötelezettsége, szavatossági igény tehát nem érvényesíthető. Annak azon­ban nincs akadálva. hogy a jogosult — az álta­lános elévülési határidőn belül — a hibás telje­sítéssel okozott kárának megtérítését követelje.

Next

/
Thumbnails
Contents