Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 22. szám

754 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám E követelés alapossága, illetőleg alaptalansága azon múlik, hogy a kötelezett ki tudja-e menteni magát a felelősség alól annak bizonyításával, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvár­ható Annak eldöntése, hogy a kötelezett a hibát­lan teljesítés érdekében megtette-e mindazt, ami az adott helyzetben általában elvárható volt, te­hát hogy a bekövetkezett kárért való felelősség alóli kimentés egyáltalán sikerre vezet-e, nagy­mértékben függ a szolgáltatás természetétől, a hiba jellegétől s általában az eset körülményei­től. Nagy szerepe van a fogyasztói érdekek vé­delmét is szem előtt tartó bírósági mérlegelés­nek, amelynek körében jelentősége lehet a köz­felfogásnak is. A felelősség elbírálásánál szigorú mérték alkalmazása jól szolgálhatja a károk megelőzéséhez és a hibátlan teljesítésre ösztön­zéshez fűződő érdekeket. ÍV. Ha a jogosult a szavatossági jogait kellő időben érvényesítő keresetlevelében csak a dolog kellékhányát jelölte meg, az ilyen igényérvénye­sítés felöleli a szolgáltatott dolognak minden olyan hibáját, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ezért a szavatossági igényt a megjelölt kellékhiányt előidéző valamennyi hibát illetően kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni. A szolgáltatott dolog konkrét hibájának a ke­resetlevélben való megjelölése esetében figye­lemmel kell lenni az adott tényállásra, a szolgál­tatás és a hiba jellegére, valamint a jogosult keresetlevelében foglaltakra. Ha a jogosult konkrét hibát jelöl meg, később azonban — az alaposabb vizsgálat eredménye­ként — megállapítják, hogy az állított hiba nem áll ugyan fenn, de a dolognak más hibája van, vagy pedig egyéb hibái is vannak, amelyek kü­lön-külön vagy összességükben ugyancsak előidé­zői a megjelölt kellékhiánynak, ez esetben nem lehet elkésettnek tekinteni a szavatossági igény érvényesítését az utóbb felfedezett hibák tekin­tetében sem. Az a jogosult, aki a hibát vagy hibákat — esetleg tévesen vagy hiányosan — konkrétan megjelöli, nem kerülhet hátrányos helyzetbe az­zal szemben, aki csak a kellékhiányt jelölte meg az erre vezető hibák konkrét feltüntetése nélkül. Ha pl. a vevő azért érvényesít szavatossági igényt az eladóval szemben, mert a megvásárolt gép nem működik, s azt állítja, hogy az egyik alkat­rész hibás, később pedig kiderül, hogy nem az, hanem egy másik alkatrész a hibás vagy egyéb alkatrészek is hibásak, a szavatossági igényt a gép működését érintő valamennyi hiba vonat­kozásában kellő időben érvényesítettnek kell te­kinteni. A kifejtettek irányadók megfelelően abban az esetben is, ha a szolgáltatott dolognak csak va­lamely része, illetőleg egyes részei nem meg­felelőek, s az ezt előidéző hibát vagy hibákat jelöli meg tévesen, hiányosan vagy szakszerűtle­nül a jogosult. Ha pl. a ház felvonóberendezésé­nek a hibája miatt érvényesít a jogosult szava­tossági igényt s a hiba okaként a motor nem megfelelő voltára hivatkozik, utóbb pedig kide­rül, hogy valójában a felvonóberendezés vala­mely más részének hibája idézte elő a nem ki­elégítő működést, ilyenkor a fel vonóberendezésre vonatkozóan nem lehet elkésettnek tekinteni a szavatossági igény érvényesítését akkor sem, ha csak utóbb derül ki a berendezés nem megfelelő működésének valódi oka. Ha viszont a jogosult a szolgáltatott dolognak a megjelölt kellékhiány szempontjából egymástól elkülönülő (össze nem függő) részei közül egyik­kel vagy másikkal kapcsolatban érvényesít sza­vatossági igényt, az egyik ilyen dologrészre vo­natkozóan kellő idében történő igényérvényesí-

Next

/
Thumbnails
Contents