Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 749 a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt sorozatosan — nemegyszer rövid időközökkel — egymás után indított perekkel nyugtalanítja a gyermeket megfelelően, gondozó szülőt és zavarja a gyermek neveléséhez elengedhetetlenül szükséges nyugodt légkört. E magatartás súlyosan esik annak terhére, aki nem képes felismerni a gyermek érdekét, és indokolatlan pereskedésekkel tartja izgalomban a gyermeket és környezetét. Ugyanígy kell megítélni azt a szülőt, aki tartási kötelezettségét nem teljesítette, vagy az alól kibújni igyekezett, s aki csak a másik szülő által ellene indított tartási perben támaszt igényt arra, hogy a bíróság a gyermeket nála helyezze el. A gyermekelhelyezéssel kapcsolatban felmerülő kérdés az is, hogy miként kell értékelni annak a szülőnek az új házasságkötését, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte. A gyermek életében is kedvező fejlemény lehet szülőjének új házasságkötése, ha az új házastárs a gyermek nevelésére képes és alkalmas olyan személy, akitől kellő erkölcsi, anyagi támogatásban részesülhet, s aki a közös otthonban nyugodt légkört képes biztosítani. Az új házastárs gyermeknevelésre alkalmatlansága, a gyermekkel szembeni ellenszenve, a környezet olyan alakulása, melyben a gyermek nyugodt, egészséges fejlődésének feltételei nincsenek biztosítva, a gyermek elhelyezésének megváltoztatását eredményezheti. A szülő új házasságkötése önmagában nem elegendő ok a gyermekelhelyezés megváltoztatására, ehhez szükséges még az is, hogy a házasságkötéssel kialakult új környezetben a gyermek fejlődése ne legyen biztosított. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha az új házasság következtében a családban mostohagyermekek nevelkednek együtt. Ez a körülmény sem ok az elhelyezés megváltoztatására, hiszen a mostohagyermekek között kialakuló egészséges kapcsolat még kedvező is lehet a gyermekek számára. Az elhelyezés megváltoztatása válhat viszont szükségessé akkor, ha a mostoha testvérek között olyan tartósan rossz kapcsolat alakul ki, amely a gyermekek fejlődését veszélyezteti. A gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló keresetlevél benyújtása után mindig gondosan vizsgálni kell, valóban megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek a gyermek korábbi elhelyezését indokolták. Ha ez a keresetlevélből nem tűnik ki, az előkészítés során — a tárgyalás kitűzése előtt — kell a szükséges bizonyítékokat beszerezni, illetőleg a felperest meghallgatni. A tárgyalás gondos előkészítésével érhető el, hogy a veszélyeztetett gyermek azonnali bírósági segítséget kapjon elhelyezése megváltoztatásához, de az is, hogy kitűnjék, vajon nem alaptalan perlésről van-e szó. Ha igen, akkor a jól előkészített első tárgyaláson indokolt befejezni a pert a kereset érdemben történő elutasításával, a lehető legrövidebbre csökkentve azt az időt, amely alatt a gyermeket megfelelően tartó szülő zaklatása fennáll. VI. A szülő és a gyermek kapcsolata a gyermek elhelyezése után A házasság felbontásával nem szűnik meg a szülők közös felelőssége a gyermek sorsáért. A házasság felbontása nem járhat azzal a következménnyel, hogy szüleinek egyikét a gyermek elveszítse. Mind a szülőnek, mind a gyermeknek törekednie kell a szülő-gyermeki kapcsolat fenntartására, mert a gyermek érdekében az áll, ha továbbra is maga mellett tudja mindkét szülőjét és különösen az élet sorsfordulóinál, tanulmányai megválasztásában, az életre való felkészülésében számíthat segítségükre. A gyermeknek az egyik szülőnél történt elhelyezése nem érinti a másik szülőnek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, a gyermekével való meghitt viszonyt fenntartsa. A gyermek érdekét súiyosar sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja és ellene nangolja. A gyermek érzésvilágára ez károsan és kiszámíthatatlanul hat, s az is bekövetkezhet, hogy a gyermek szembefordul mindkét szülőjével. A szülőnek az említett mélyen elítélendő magatartása károsan befolyásolja a gyermek fejlődését és alapot ad arra a következtetésre, hogy ez a szülő nem alkalmas a gyermek nevelésére. Végső soron az ilyen szülői magatartás a gyermek elhelyezésének a megváltoztatására is vezethet. Az a szülő pedig, akinél nincs a gyermek elhelyezve, a gyermek láthatását nem használhatja fel a gyermeket tartó szülő vagy a vele lakó hozzátartozó (pl. új házastárs) elleni hangulatkel-