Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 22. szám

750 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám tésre, olyan remények táplálására, hogy nála történő elhelyezés esetén a gyermek kedvezőbb helyzetben lenne. Csak a szülők kölcsönös, a Csjt. 75. §-ában meghatározott nevelési célokat elősegítő magatartása szolgálja a gyermek érdekét. Nemegyszer mindkét szülő egyaránt képes és alkalmas a gyermek nevelésére, körülményeik, személyi tulajdonságaik erre megfelelőek. A gyermeket azonban — ha a házasságot a bíróság felbontja — csak egyiküknél lehet elhelyezni. Ebben a helyzetben a körülményekben fennálló kis különbség is döntő lehet a gyermek elhelyezésénél. Ilyenkor különösen elvárható a szülőktől, hogy szoros, meghitt kapcsolat kiépítését segítsék elő mindkét szülő és a gyermek között, s a gyermeknél a válás okozta megrázkódtatást ezzel is csökkentsék. A szülőknek természetesen tekintettel kell lenniük arra is, hogy a gyermek önálló személyiség, akinek elképzelései, vágyai, érzései vannak. E személyiség kedvező irányba való fejlődése pedig nagymértékben függ a szülők magatartásától. VIL Egyéb rendelkezések A fent kifejtett szempontokat megfelelően figyelembe kell venni a mindkét házastárs által örökbefogadott gyermek elhelyezésénél, valamint akkor is, ha a gyermek szülei nem voltak házastársak. A gyermek érdekében a gyámhatóság, illetőleg az ügyész is indíthat pert [Csjt. 76. § (1) bek.]. Ha tehát a bíróság más perből a gyermek elhelyezésének, illetőleg elhelyezése megváltoztatásának szükségességéről szerez tudomást, akkor jár el helyesen, ha erre az említett szervek figyelmét felhívja. A Legfelsőbb Bíróságnak a XXXVII. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított XXI. számú Polgári Elvi Döntése hatályát veszti. Dr. Szilbereky Jenő s. k., a Legfelsőbb Bíróság elnöke A Mcc&fc&k' teépifcöaflársaság Legfelsőbb Bíróságának EEvi DönSése A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának I. számú Polgfri és Gazdasági Elvi Döntése a hibás teljesítésbe eredő jogo* érvényesítésének határidejéről Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a termelési és elosztási viszonyok körében a legkülönfélébb szükségletek kielégítésére kötött szerződéseket megfelelően teljesítsék. Ez szolgálja többek között a szerződések gazdaságot szervező szerepét, a minőségvédelmet, valamint a fogyasztók érdekeinek védelmét. Nagy jelentőségű ezért, hogy — a szerződésszegések elleni fellépés körében — a bíróságok a rendeltetésüket betöltő módon alkalmazzák a szerződések hibás teljesítése folytán keletkező jogok érvényesítésére vonatkozó szabályokat. Polgári Törvénykönyvünknek a hibás teljesítéssel kapcsolatos korábbi szabályai helyébe — a társadalmi-gazdasági fejlődés során szerzett tapasztalatok felhasználásával — az 1977. évi IV. törvénnyel megállapított új szabályozás lépett, amely az előzőnél korszerűbben és egységesen állapítja meg a hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésének határidőit. E szabályozással kapcsolatban a jogalkalmazás során vitás kérdések merültek fel. Ezért a bírósági gyakorlat egységének és helyes irányú fejlődésének biztosítása érdekében a Legfelsőbb Bíróság — az Alkotmány 47. §-ában meghatározott jogkörében ~ az alábbi elvi döntést hozta, I. A szerződésen alapuló szolgáltatás jogosult" jának a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Hibás teljesítés esetén a jogosult a szavatossági jogait a törvényben erre meghatározott elévülési határidőn belül az elévülés általános szabályai szerint érvényesítheti.