Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 22. szám

743 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám a házasság megromlását, a másik házastárs távo­zását, ez éppen ennek a szülőnek a nevelésre való alkalmatlanságára szolgáltathat — az összes kö­rülmények körében terhére mérlegelendő — bizo­nyítékot. IV. A gyermek elhelyezése harmadik személynél A Csjt. 76. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében, ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyer­meket — a kereset és az esetleges viszontkereset elutasítása mellett, erre irányuló külön kereseti kérelem nélkül — harmadik személynél is elhe­lyezheti. Ebből az is következik, hogy amíg a gyermek nevelésére valamelyik szülő és környezete alkal­mas, a gyermek más személynél általában — ki­vételes körülmények hiányában — nem helyez­hető el. Nagyszülőnek vagy más személynek arra való hivatkozása, hogy jobb anyagi körülmények kö­zött él, jobb nevelési feltételeket tud biztosítani, mint a szülő, egymagában nem szolgálhat alapul a gyermeknek nála történő elhelyezéséhez. Az önzetlenül végzett, kizárólag a gyermek iránti szeretetből fakadó többletmunka értékes segítsé­get nyújt a gyermek egészséges, gondos nevelé­séhez, a rokoni szeretet gazdagítja a gyermek életét, amiért a gyermek és szülei is hálával tar­toznak. A segítségnyújtás nem járhat azonban azzal a következménnyel, hogy a gyermeket va­lamelyik szülőjétől elidegenítsék, hogy egyma­gában ezen a címen a gyermeknek a gondozásá­ban eddig részt vett személynél történő elhelye­zését kellő alappal lehessen kérni. Ha — akár körülményeinél, akár személyi tu­lajdonságainál fogva — a szülők egyike sem al­kalmas a gyermek nevelésére, a gyermeknek harmadik személynél történő elhelyezése válik szükségessé. Ilyenkor leginkább a közeli rokonok közül választható ki a gyermek gondozására al­kalmas személy. Ez esetben előnyben kell része­síteni azt a nagyszülőt vagy más személyt, aki addig is bizonyította, hogy alkalmas a gyermek nevelésére és továbbra is szívesen vállalja a gyermek gondozását. Előfordul, hogy a gyermeket azért nem lehet egyik szülőnél sem elhelyezni, mert a szülők kö­zötti gyűlölködés miatt egyikük sem képes a gyermeket anélkül nevelni, hogy szembe ne for­dítsa a másik szülővel. Ilyen kivételes esetben is indokolt lehet a gyermek harmadik személynél való elhelyezése. A döntésnél tekintettel kell lenni arra is, hogy a harmadik személy pártat­lan tud-e maradni a szülők vitájában, képes-e elősegíteni, hogy a gyermekkel mindkét szülő kapcsolata élő maradjon. Ha a szülők egyike sem alkalmas a gyermek nevelésére és harmadik személy sincs, akinél a gyermek elhelyezhető, a bíróság a gyermek inté­zeti elhelyezése vagy állami gondozásba vétele iránt keresse meg a gyámhatóságot. V. A gyermekelhelyezés megváltoztatása A Csjt. 76. §-ának (2) bekezdése szerint a gyermekelhelyezés megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és a gyermek fejlődése addigi környezetében már nincs biztosítva. E rendelkezés alkalmazásánál a körülmények lé­nyeges megváltozását a gyermek érdeke szem­pontjából kell vizsgálni. De nem elég csupán a körülmények lényeges megváltozása (pl. az el­vált házastárs új házasságkötése, lakáshelyzeté­nek rendeződése, anyagi viszonyainak javulása), hanem azt is vizsgálni kell, hogy a gyermek fej­lődése addigi környezetében biztosítva van-e, az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében szükséges-e. Ha a szülők az életközösség megszakadása után peren kívül megállapodtak a gyermek elhelye­zésében, és a megállapodásnak megfelelően a gyermeket a szülő huzamosan gondozta, az ellene indított — gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pernek minősülő — per csak akkor vezet­het sikerre, ha a jogszabály által megkívánt ket­tős feltétel fennáll. Mindennek azért van- nagy jelentősége, mert előfordul, hogy az a szülő, aki közvetlenül nem maga neveli a gyermeket, a másik fél zaklatásá­ra használja fel a gyermekelhelyezés megváltoz­tatása iránti per indításának lehetőségét. Az ilyen törekvés nincs tekintettel a gyermek érde­keire, ezért az ellen a bü-óságnak kellő szigorú­sággal kell fellépnie. A szülő gyakran éppen azzal bizonyítja a gyermek nevelésére való alkalmatlanságát, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents