Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 22. szám

744 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám — a segély teljes összegének folyósítása mellett — a gyermek másfél éves kora után munkát vállal­hat. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében történő munkavégzés havi átlagban a napi 4 órát nem haladhatja meg. E rendelkezés alapján a gyermekgondozási se­gélyen levők — függetlenül attól, hogy munka­viszonyuk (tagsági viszonyuk), illetve bedolgozói jogviszonyuk ez alatt fennáll, vagy sem —, bár­milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt: mun­kaviszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt, bedolgo­zói jogviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, pl. gazdasági munkaközösségi tagsági viszonyt, megbízást stb. létesíthetnek. A munkavállalás akár az első állásos, akár más, új munkáltatónál lehetséges. Figyelemmel arra, hogy a gyermekgondozási se­gély folyósítása idején a dolgozó fizetés (díjazás) nélküli szabadságon van, így munkavégzési köte­lezettsége szünetel, az ez alatt törénő munkavál­lalásra a főállás melletti foglalkoztatás — a 22/ 1979. (XII. 28.) MüM számú, valamint a 8/1931. (IX. 29.) MüM számú rendeletekkel módosított 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendeletben foglalt — korlátai (engedélyezés, előzetes bejelentés, időke­ret) nem vonatkoznak. A foglalkoztatás összeférhetetlenségét azonban ilyenkor is szükséges vizsgálni. A jogszabály a segélyezés ideje alatti munka­végzés időtartamát a munkaviszony és a szövetke­zeti tagsági viszony keretében vállalt munka ese­tében korlátozza: havi átlagban a napi 4 órát nem haladhatja meg. (Ha a munkát más jogviszony alapján végzik — azok kötetlenebb jellegéből adó­dóan — ilyen korlátozás nem áll fenn.) Munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) ke­retében tehát a gyermekgondozási segély folyósí­tása mellett csak részmunkaidős foglalkoztatásra kerülhet sor [Mt. V. 13. § (3) bekezdés]. Ez a jog­viszony — akár az első állásos munkakör részle­ges, akár pedig eltérő munkakör ellátására irányul — független attól a munkaviszonytól, vagy szö­vetkezeti tagsági viszonytól, amelynek alapján a dolgozó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Ennek megfelelően e dolgozók munkabérét a bér­költséget terhelő egyéb kifizetések között kell számba venni [1/1981. (X. 30.) ÁBMH számú ren­delkezés 2. számú mellékletének 1/b. pontja és 2/b. pontja szerint]. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülőt munkaviszony vagy szövetkezeti tagsági viszony alapján havi átlagban a napi 4 órát meghaladóan foglalkoztatják, ezt a foglalkoztató köteles beje­lenteni a segélyt folyósító szervnek [2/1982. (IV. 26.) SZOT számú szabályzat 6. § (2) bekezdése]. Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkajogi Önálló Osztály A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 8004/1982. (MEM. É. 15.) MÉM számú tájékoztatója a szabadság időtartama alatti munkavállalás lehetőségéről a mezőgazdasági nagyüzemekben A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói a főállás után járó szabadság ideje alatt — külön megálla­podás alapján — munkakörbe nem tartozó munkát végezhetnek. Erre a tevékenységre munkaviszonyban álló dol­gozó esetében a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú ren­delet 33. §-a, tagsági viszonyban álló dolgozó ese­tében a 17/1981. (IX. 29.) MÉM számú rendelet előírásai vonatkoznak. Mivel a dolgozó munkavégzési kötelezettsége a szabadság időtartama alatt szünetel, az erre az időre eső megállapodásos foglalkoztatásnál a mel­lékfoglalkozással kapcsolatos időkorlátozást nem kell alkalmazni. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Eíróscí^ának Erényeivé A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának 17. számú irányelve a gyermek elhelyezésével kapcsolatos általános szempontokról Államunk az Alkotmányban, a Családjogi Tör­vényben és számos más jogszabályban kifejezésre juttatja a család sokoldalú védelmének, támoga­tásának szükségességét. Ezt a megkülönböztetett figyelmet elsősorban az indokolja, hogy a család biztosítja azt a környezetet, amelyben a gyermek születésének, felnevelésének, szocialista emberré formálásának legkedvezőbb feltételei teremthe­tők meg. Alapvető társadalmi és egyéni érdek fűződik tehát a családi élet szilárdságához. Az állam és a társadalom széles körű gondos­kodása ellenére is azonban — külső és belső ha­tások következtében — a házasságok egy része megromlik. Fokozott figyelmet k^'1 tehát fordí­tani arra, hogy miként alakul a ,/érmek sorsa a házasság felbomlása után. A Családjogi Törvény (az 1974. évi I. tör­vénnyel módosított 1952. évi IV. törvény, a to­vábbiakban: Csjt) tartalmazza a gyermekek el­helyezésének, valamint a gyermekelhelyezés megváltoztatásának szabályait. A Legfelsőbb Bí­róság az elmúlt évek során számos határozatában és a XXXVII. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított XXI. számú Polgári Elvi Döntésben adott — a jogalkotásra is termékenyen ható — elvi iránymutatást. Kimondta, hogy a gyermek

Next

/
Thumbnails
Contents