Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 14. szám

406 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám belüli elidegenítésére való kötelezéséről — a kötelezettség nyilvántartásba vétele mellett — egy határozattal intézkedik. A határozat ellen az ingatlannyilvántartásra vonatkozó eljárás szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. Vhr. 4. § (1) A járási földhivatal az állam vételi jogát akkor gyakorolhatja, ha a külterületi többletföld elidegenítésére előírt határidő lejárt. A vételi jogot — a (3) bekezdésben felsorolt kivételekkel — gyakorolni kell, ha a vételár kifizetéséhez szükséges költségvetési keret rendelkezésre áll. (2) A vételi jog gyakorlásához nincs szükség a telki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, valamint a vízvezetési és bányaszolgalmi jog jogosultjának a hozzájárulására. (3) Nem lehet gyakorolni a vételi jogot, ha a) a tulajdonos kiskorú vagy gondokság alá helyezett személy és a vételi jog gyakorláshoz a gyámhatóság nem járul hozzá; b) a többletföldre az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, a használat joga, elővásárlási, tartási, életjáradéki, végrehajtási jog vagy jelzálogjog van bejegyezve, és a jogosult bejegyzett, illetőleg jogszabályon alapuló jogáról nem mond le; c) ha a többletföld elidegenítése alól a tulajdonos felmentést kapott. Vhr. 5. § (1) A járási földhivatal a 4. § (1) bekezdésében megjelölt feltétel közlése végett megkeresi a községi szakigazgatási szervet, a városi, megyei városi, illetőleg a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervét (a továbbiakban: pénzügyi szakigazgatási szerv). (2) A járási földhivatal az állam vételi jogának gyakorlásáról és a tulajdonváltozásnak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzéséről egy határozattal intézkedik. A határozatban fel kell tüntetni a föld vételárát, a vételár kifizetésének határidejét, a vételár kifizetésére és a föld hasznosítására kötelezett szervet is. A határozatot a vételár kifizetésére illetékes pénzügyi szakigazgatási szervnek is meg kell küldeni. A határozat ellen az ingatlannyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályok szerint lehet jogorvoslattal élni. (3) Az állam vételi jogának gyakorlása esetén a vételár nem haladhatja meg a külterületi földek helyileg kialakult átlagos forgalmi árát. A vételár kifizetésére a 7/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 46. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a vételárat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül egy összegben kell kifizetni. (4) A föld tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) a Magyar Állam javára — a 4. § (2) bekezdésében felsorolt jogok fenntartása mellett — tehermentesen kell bejegyezni. Vhr. 6. § Ha az állam a vételi jogot nem gyakorolja, a járási földhivatal — a kötelezettség további nyilvántartása mellett — a feltételek fennállását ötéves tervidőszakonként újból megvizsgálja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az örökös az elidegenítési kötelezettség alól felmentést kapott. Tvr. 4. § (1) Külterületi föld tulajdonjogát az öröklés és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — csak mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó magánszemély szerezheti meg. A megszerezni kívánt föld legfeljebb 6000 m2 lehet, és a meglevő földdel együtt nem haladhatja meg az 1. §-ban meghatározott mértéket. , (2) A tanya és a tanya használatához szükséges föld tulajdonjogának megszerzésére az ingatlanforgalomra, illetőleg a személyi földtulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tanya tulajdonjoga üdülő céljára nem szerezhető meg. Vhr. 7. § (1) Tanya, illetőleg a használatához szükséges föld tulajdonjogának megszerzésénél — az öröklés kivételével —, ha a) a tanyához mezőgazdaságilag művelt föld nem tartozik, az állampolgárok lakástulajdonára, b) a tanya és a körülötte levő föld a mezőgazdasági termelés céljait szolgálja, a zártkerti személyi földtulajdonra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a tanya lebontásra került vagy használhatatlan, a tanyahely tulajdonjogának átruházására a külterületi földtulajdonra, illetőleg a termelőszövetkezeti földbevitelre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Tvr. 5. § A 3. § (1) bekezdésében, valamint .a 4. § (1) bekezdésében foglalt korlátozások alól a szerző fél kérelmére — jogszabályban meghatározott esetekben — felmentés adható. Vhr. 8. § (1) A járási földhivatal az elidegenítési kötelezettség [tvr. 3. § (1) bekezdés] alól — a szerző fél kérelmére — akkor adhat felmentést, ha a többletföld a) megosztással nem választható le, vagy b) megosztás esetén nem volna gazdaságosan hasznosítható. (2) A tulajdonszerzési korlátozás [tvr. 4. § (1) bekezdés] alól a járási földhivatal — a szerző fél kérelmére — az (1) bekezdésben megjelölt esetekben, továbbá akkor adhat felmentést, ha a föld olyan községben van, amelyben mező-, illetőleg erdőgazdálkodással feladatszerűen foglalkozó állami szervezet vagy szövetkezet, illetve annak egysége nem működik. Az ilyen községben 6000 m^-t meg nem haladó nagyságú külterületi föld megszerzése mezőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó magánszemély részére is engedélyezhető.