Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 7. szám
7. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 157 szövetkezeti házban lakások, mert a tanácsok késedelmesen élnek vevőkijelölési jogukkal. A Fővárosi Tanács V. B. 324/1981. számú határozata a késedelmes vevőkijelölésért elismeri a tanácsok felelősségét és úgy rendelkezik — 1981. július 15-től kezdődően —, hogy a lakásszövetkezetek műszakilag vegyék át és őrizzék a tanácsi értékesítési! lakást, amelynek tulajdonosa az épület átadása után kerül kijelölésre. A megbízási szerződéseket Budapesten a FŐBER köti — a Fővárosi Tanács V. B. Beruházási Főosztályának felhatalmazása alapján — a Lakásfenntartó Szövetkezetekkel. A megbízási sezrződésnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a FÖBER viseli m2 arányosan a lakás üzemeltetési és felújítási költséget, valamint az őrzésért naponként megállapított díjat fizet. A szerződésben feltétlenül ki kell kötni azt is, hogy — a fűtési díjat a lakásszövetkezet nem előlegezi meg, • • — a FŐBER köteles biztosítást kötni az üresen álló lakásokra, — a szövetkezet csak az olyan eredetű károk helyreállítását és költségeit vállalja, melyek a nem megfelelő őrzésből keletkeznek, — a lakások szavatossági igényeit a ki nem utalt lakásokra a lakásszövetkezet fenntartja és azt érvényesíti a megbízóval szemben. Az üzemeltetési és a felújítási költségeket és az őrzési díjat negyedévenként a Fővárosi Tanács V. B. Lakásügyi Főosztálya téríti meg a lakásszövetkezeteknek. A fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén feLszólításnak, majd peresítésnek, van helye. A kijelölt vevő köteles viselni az üresen álló lakás költségeit, ha a vevőkijelölő határozatban előírt szerződéskötési határidőt elmulasztotta. Felhívjuk a lakásszövetkezetek figyelmét arra, hogy a később megüresedett lakások esetén is érvényesítsék jogaikat. Ha a tulajdonos meghal és nincs örököse, vagy disszidált, akkor az illetékes közjegyzőhöz kell fordulni és kérni kell azt, hogy a közjegyző kezdeményezze az illetékes Gyámhatóságnál ügygondnok kijelölését. Az ügygondnok köteles viselni a lakás üzemeltetési és felújítási költségeit. Fontos — ma is érvényes —• irányelv az, hogy ahol erre lehetőség van, az új épületek lakásainak tulajdonosai a már meglevő lakásszövetkezethez csatlakozzanak. Felhívjuk a lakásszövetkezetek igazgatóságait, hogy minden esetben érvényesítsék az üresen álló tanácsi értékesítésű lakásokkal kapcsolatos jogaikat, mert így közvetve siettetni tudják a tanácsok vevőkájelölési tevékenységét is. szövosz Lakásszövetkezeti Főosztály A SZÖVOSZ Mezőgazadsági és Termékértékesítési Főosztály útmutatója az áfész-ek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok működési szabályzatának elkészítéséhez, illetve módosításához, valamint a szövetkezet és a szakcsoport kapcsolataira vonatkozó megállapodás megkötéséhez A Minisztertanács 27/1981. (IX. 5.) sz. rendelete a mezőgazdasági szakcsoportokról — a 28/1972. (IX. 27.) MT sz. és az azt módosító 32/1977. (VIII. 17.) MT sz. rendeletet hatályon kívül helyezve — a korábbiaktól lényegesen eltérően szabályozza, a mezőgazdasági szakcsoportok működési feltételeit. Ennek megfelelően az 1982. január 1. után alakuló mezőgazdasági szakcsoportok működési szabályzatának megalkotásánál, valamint a már korábban alakult szakcsoportok működési szabályzatának módosításánál e jogszabályban foglaltak messzemenő figyelembe vételével kell eljárni. • Működési szabályzat A működési szabályzatban a szakcsoportra vonatkozó általános szabályok keretében, a szakcsoport tevékenységét és gazdálkodását precízen és közérthetően kell meghatározni. A jogszabály 11. § (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a mezőgazdasági szakcsoportok az eddiginél szélesebb körben tevékenykedhetnek. A mezőgazdasági termeléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó [7/1977. (ÍH. 12.) MT sz. rendelet 63. § (2) bekezdés] tevékenységek közül elsősorban a lakossági mezőgazdasági szolgáltatások végzésére hívjuk fel a figyelmet. A szakcsoport és az áfész kapcsolatára vonatkozó alapvető szabályok kialakításánál a kapcsolat általános, hosszabb távon érvényesülő elveit kell rögzíteni. Ezen belül a szervezeti, vagyonjogi és gazdasági kapcsolatok terén a rendező elveket kell meghatározni arra, hogy miként segíti elő az áfész a szakcsoport célkitűzéseinek megvalósítását, miiyen formában járul hozzá a szakcsoport gazdálkodásához szükséges vagyoni fedezet megteremtéséhez és milyen jellegű szolgáltatásokkal támogatja a működés eredményessé tételét. A működési szabályzatban kell meghatározni az áfész, illetőleg a tagok által a szakcsoport használatába átengedett vagyon (pénz vagy más vagyoneszköz) használati viszonyának kereteit és annak elszámolására vonatkozó alapelveket. Ennek tárgyalásánál ki kell térni arra, hogy a használatba átengedett vagyont miként tartják nyilván. Meg kell határozni a tagok vagyoni hozzájárulásának kötelező mértékét, azt az összeget, ami egyben a tagsági viszony létrejöttének feltétele annak érdekében, hogy a szakcsoport működéséhez szükséges anyagi eszközök rendelkezésre álljanak. Lehetőséget kell nyitni arra, hogy szükség esetén a tagok összessége, vagy egy szűkebb köre,