Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 7. szám

158 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám egy-egy meghatározott célkitűzés megvalósításához — a kötelező mértéken túl — pénzzel vagy más vagyoni eszközzel hozzájáruljon a tagértekezlet által meghatározandó feltételek mellett. Célszerű az említettek mellett rendezni azt a kérdést is, hogy a vagyoni hozzájárulás alól milyen feltételek megléte esetén ad mentesítést a tagértekezlet (pl. állatorvos, szaktanácsadó stb.). ' A szakcsoport használatába átengedett vagyon használati viszonyaira vonatkozóan célszerű a működési szabályzatban úgy intézkedni, hogy a kötelező vagyoni hozzájárulás a tagsági viszony fennállásának időtartamára, általános fejlesztési célok megvalósítására szolgál. A tagok által használatba átengedett — a kötelező mértéket meghaladó — vagyonra vonatkozóan a működési szabályzatban a tagértekezlet hatáskörébe indokolt utalni a részletes feltételek meghatározását; a célt, a használat időtartamát és elszámolás módját stb. Mind a kötelező, mind az azt meghaladó mértékű vagyoni hozzájárulások elszámolásának alapfeltétele a tagonkénti tételes és naprakész nyilvántartás. Az elszámolás módjának meghatározásánál mérlegelni kell, hogy a tagsági viszony megszüntetése esetében a tag vagyoni hozzájárulását közvetlenül a tárgyévi zárszámadás után vagy azt követően mennyi idő eltelte utáh tudja a szakcsoport, feladatai megvalósításának veszélyeztetése nélkül visszafizetni. Nem tartjuk' célszerűnek a várakozási időt három évnél hosszabb időtartamra meghatározni. A szakcsoport tevékenységének eredményeként létrejött vagyonnövekmény elszámolási módjának meghatározásánál a működési szabályzatban az eredményfelosztás alapelveit kell rögzíteni. Célszerű a zárszámadó tagértekezlet hatáskörébe utalni a tárgyévi nyereség felhalmozásra, illetve felosztásra kerülő hányadának meghatározását. Az eredményből álló- és forgóalapra (együtt: fejlesztési alap) fordított összeg adja a szakcsoport vagyonnövekményét. Ennek elszámolására vonatkozóan szintén csak az alapelveket kell — a vagyoni hozzájárulás elszámolási módjához hasonlóan — a működési szabályzatban rögzíteni. Tekintettel arra, hogy a szakcsoport az áfész és a tagok által átengedett vagyonnal gazdálkodik, indokolt ezt a vagyonnövekmény elszámolásánál figyelembe venni. Ennek megfelelően az eredményből felhalmozásra fordított összeg a szakcsoport gazdálkodásához átengedett vagyon arányában növelni az áfész, illetve a tagok vagyoni hozzájárulását. Veszteséges gazdálkodás esetén viszont a tartalékalappal le nem fedezhető hiányt a vagyoni hozzájárulások terhére kell elszámolni. Az eredményfelosztásra fordítandó összegből a szakcsoport részesedési alapot és egyéb alapokat képezhet (pl. tartalékalap, kulturális-, szociálisvagy más közösségi célt szolgáló alap). A részesedési alap az alkalmazottak és a tagok részesedésére nyújt fedezetet. A tagsági részesedési alapot felhasználás tekintetében célszerű a tagok vagyoni hozzá-járulása és az eredmény létrehozásában való közreműködésük figyelembevételével megosztva kifizetni. A vagyoni hozzájárulás után kifizethető részesedés mértéke annak érdekében, hogy a tagok érdekeltek legyenek a szakcsoport gazdálkodásához szükséges vagyon átengedésében, ne legyen kevesebb a mindenkori törvényes betéti kamatnál. A tagsági viszony megszűnésekor a tagok vagyoni hozzájárulását vissza kell fizetni, a szakcsoport megszűnése esetén pedig a tartozások kiegyenlítése és az áfész vagy más gazdálkodó szerv által átengedett vagyon elszámolása után visszamaradó vagyon a tagok között személyes közreműködésük és vagyoni hozzájárulásuk arányában felosztható. Kilépés előzetes bejelentését [20. § (2) bek.] a működési szabályzatban kössék határidőhöz. Ez ne legyen kevesebb a tagsági viszony megszűnését (december 31.) megelőző három hónapnál. A működési szabályzatban lefektetett alapelveket figyelembe véve az egyes részkérdéseket a szövetkezet és a szakcsoport kapcsolatára vonat- ' kozó, évenként vagy hosszabb időtartamra megkötött megállapodásban kell rendezni. A mezőgazdasági szakcsoportokra vonatkozó minisztertanácsi rendelet nem írja elő, hogy a szakcsoport tagjai csak áfész-tagok lehetnek. Szövetkezetpolitikai szempontból azonban kívánatos, hogy a szakcsoportok tagjai változatlanul tagjai legyenek az áfész-nek is. Így lehet biztosítani a szakcsoporti tagok erősebb kötődését az áfész tagsági viszonnyal járó kedvezményeket is (vásárlási és értékesítési visszatérítés, a tagsági érdekeltségi alapból adható támogatás stb.). A tagsági jogok és kötelezettségek tárgyalásánál a kötelező vagyoni hozzájárulás mértékének meghatározása mellett lehetőséget kell adni arra, hogy a tagok összessége vagy indokolt esetben a tagok kisebb , csoportja, esetleg egyes tagok is. további vagyoni hozzájárulással — vagyonátengedéssel — elősegíthessék a gazdálkodáshoz szükséges fedezet megteremtését. A tagsági jogok között biztosítani kell az átengedett vagyon utáni részesedést, valamint az átengedett vagyonra vonatkozó tulajdonosi jogokat, összhangban a szakcsoport gazdálkodására vonatkozó előírásokkal. A szakcsoport testületi szerveire vonatkozóan a jogszabály nem teszi kötelezővé intézőbizottság és ellenőrző bizottság működését [6. § (2) bek.]. Létrehozásukról a tagértekezlet kellő mérlegeléssel határozzon. 40—50 fős tagsági létszámig, valamint a számottevő gazdasági tevékenységet nem folytató szakcsoportoknál, az intézőbizottság hatáskörét az elnök egyszemélyben gyakorolhatja. Ilyen esetben indokolttá válhat a tagértekeziet gyakoribb összehívása, az elnök munkájának közvetlen tagsági felügyelete. Hasonló megfontolás tárgyát képezze az ellenőrzőbizottság létrehozása is. A tevékenység jellegétől, illetve a gazdálkodás mértékétől függően viszont kisebb taglétszámú szakcsoportoknál is indokolt lehet a tagsági kontroll biztosítására, ellenőrzőbizottság működtetésése. Egyszemélyi vezetés esetén a jövőben nagyobb