Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 7. szám

156 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám árbevétel összegére tett nyilatkozata alapján igazolja. Az esetleges viták elkerülése végett célszerű azonban, hogy a tag a tárgyévet megelőző évre vonatkozó értékesítési bizonylatait (felvásárlási jegy, számla, mezőgazdasági termékek vásárlásával foglalkozó szocialista szervezet igazolása, kiskereskedő vagy szerződéses egységvezető igazolása stb.) őrizze meg, illetve szerezze be. Abban a kérdésben, hogy a nyilatkozatban megjelölt jövedelem összege valósnak tekinthető-e, a szakcsoport véleménye az irányadó. A szakcsoport véleményének kialakításánál a tag termelési (vetésterület, fólia-nagyság) és tenyésztési körülményeit (tenyészállomány fajtája, minősége, nagysága) továbbá a technikai felszereltséget, illetve a gazdálkodás általános színvonalát mérlegeli. A mezőgazdasági szakcsoport tagja 1983. december 31-ig kérheti azoknak a naptári éveknek szolgálati időként beszámítását, amelyekben a szakcsoporti tagsága — 1982. január 1-ét megelőzően — teljes naptári éven át fennállott, és a tagsági viszonyával összefüggő tevékenységéből származó jövedelme az évi 36 000 forintot elérte. Az évi jövedelmet a tag ilyen irányú kérelmére, az előbbiek figyelembevételével, a mezőgazdasági szakcsoport állapítja meg és igazolja, í SZÖVOSZ tájékoztató az üresen álló tanácsi értékesítésű lakásokkal kapcsolatos teendőkről A Bírósági Határozatok 1982. évi 1. számában megjelent a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának GK 29. számú állásfoglalása, amely egyértelműen meghatározza mely jogszabályok alapján terhelik az üzemeltetési és fenntartási költségek a kijelölésre jogosult tanács vb-t, valamint arról is rendelkezik, hogy az ilyen ügyekből keletkezett jogvita elbírálása gazdasági bírósági hatáskörbe tartozik. A következőkben a GK 29. számú állásfoglalást — jelentőségére való tekintettel — teljes egészében közöljük: „A vevőkijelölési jog gyakorlásáig üresen álló tanácsi értékesítésű lakások üzemeltetési és fenntartási költségeinek viselésével kapcsolatos jogviták elbírálása nem államigazgatási, hanem bírósági útra tartozik. Ezek a perek a -Pp. 365. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint mÁnősülő gazdasági perek, amelyek a Pp. 366. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak. Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 4/1971. (II. 8.) PM—ÉVM számú együttes rendelet 2. §-ának (1), illetőleg (2) bekezdése szerint az állami .pénzeszközökből megvalósult tanácsi értékesítésű lakásokat az építtető tanács végrehajtó bizottsága értékesíti, a lebonyolító pedig a végrehajtó bizottsággal kötött megállapodás alapján az Országos Takarékpénztár. A takarékpénztár csak akkor kötheti meg az adásvételi szerződést, amikor a lakásügyi hatóság a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint a tanácsi értékesítésű lakás vevőjét kijelölte. Hasonló a helyzet azokkal a különböző okból megüresedett szövetkezeti lakásokkal kapcsolatban is, amelyeknél a jogutódlás közületi vagy tanácsi intézkedéstől — vevőkijelöléstől — függ. E lakásokat azonban a vevőkijelölésig is fenn kell tartani, ami költségekkel jár. Ezzel kapcsolatban a 319/1975. PM X. (PK. 24.) számú elvi állásfoglalás általános elvként kimondta, hogy a műszakilag átadott, de nem hasznosított (ki nem utalt, nem értékesített) lakások üzemeltetési, fenntartási költségeit a lakással rendelkező tanácsnak kell viselnie. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 42. §-ának az 50/1930. (XII. 10.) MT számú rendelet 16. §-ával megállapított (4) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az abban szabályozott vevőkijelölési jog gyakorlásáig üresen tartott tanácsi értékesítésű lakásokkal kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a lakás tulajdonosát terhelnék, a jogosult közületi szervet, illetőleg a tanács végrehajtó bizottságát terhelik. Abból, hogy e költségek a tanács vb-t, illetőleg a kijelölésre jogosult szervet terhelik, következik az is, hogy azokat az említett szervek már akkor kötelesek lennének megfizetni, amikor ténylegesen felmerülnek. Ha a tanács vb., illetőleg a közület az esedékességkor nem teljesít és helyette a lakásszövetkezet a költségeket kifizeti, a lakásszövetkezetnek a kifizetett összeg erejéig megtérítési igénye keletkezik, amelyet peren kívüli kiegyenlítés hiányában csak bírósági úton érvényesíthet. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely ezeket a polgári jogi igényeket a bíróság hatásköréből elvonná, ebből következik tehát, hogy az ilyen tárgyú megtérítési keresetek előterjesztése esetén azok elbírálásától a bíróság — hatáskörének hiányát megállapítva — nem zárkózhat el. A követelés jogi természete — az, hogy nem szerződésen kívüli kártérítési (és nem is kártérítési) igényről van szó — meghatározója annak is, hogy gazdálkodó szervezetek között keletkezett ezek a perek a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint minősülő gazdasági perek, amelyeknek elbírálására a Pp. 336. §-ának (1) bekezdése értelmében a megyei (fővárosi) bíróságnak van általános hatásköre." A tanácsi értékesítésű üresen álló lakások többsége Budapesten van. Egyértelműen megállapítható, hogy azért állnak hosszú ideig üresen lakás-