Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 7. szám

7. szám TANÁCSOK (2)6 Az (1) bekezdésben meghatározott adókötelezettség kiterjed a) a belföldről származó jövedelemre; b) a küllőidről származó jövedelemre is, ha a személy lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van (belföldi illetőségű személy). Vhr. 5/A. §7 (1) Belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni mindazokat a jövedelmeket, amelyeknek forrása belföldön van, ideértve bármilyen belföldön kifejtett tevékenységből bármely címen származó jövedelmeket. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából lakóhely minden olyan helyiség, amelyet valaki lakásként használ, vagy a körülmények arra utalnak, hogy azt lakásának tekinti. Állandó lakóhely az olyan helyiség, ahol valaki tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Az a 'személy, aki belföldön, — folvamatosan, vagy egy naptári évben összesen — 183 napnál hosszabb ideig tartózkodik, olyannak tekintendő, mint akinek itt szokásos tartózkodási helye van. A rövidebb idejű távollétek a folyamatosságot nem szakítják meg. A 183 napos időtartam számításánál — a belépés napját figyelmen kívül hagyva — minden megkezdett napot teljes napként kell figyelembe venni. Ha a belépés és a kilépés napja egybeesik, ezt a napot teljes napként kell számításba venni. (3) Abban az esetben, ha a személy magyarországi lakóhely létesítése előtt vagy annak megszűnése után közvetlenül Magyarországon tartózkodik, tartózkodási idejét is úgy kell tekinteni, mintha ezalatt lakóhellyel rendelkezne. (4) Ha a belföldi illetőség lakóhely alapján áll fenn, az adóév január 1. napjától, amennyiben akkor még nincs lakóhely, annak megállapításától az adóév december 31. napjáig vagy a lakóhely megszűnéséig terjedő időszak jövedelme esik adó alá. Szokásos tartózkodási hely alapján fennálló illetőség esetében a belföldön tartózkodás első napjától a végleges eltávozás napjáig terjedő egész időszak jövedelme esik adó alá. (3)8 Ha az (1) bekezdésben megjelölt személy az adóköteles tevékenységével (foglalkozásával), jövedelemforrásával kapcsolatban munkaviszonyban, vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban társadalombiztosítás alá eső alkalmazottat foglalkoztat, az alkalmazott után a 42/ 1971. (XII. 17.) Korm. számú rendeletben meghatározott módon általános jövedelemadót is köteles fizetni. 6 Az R.. 1. §-ának (2) bekezdése, az R/2. 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett. 7 A Vhr. 5/A. §-a, a Vr/2. 3. §-ával megállapított szöveg, amellyel az eredeti szöveg kiegészült. 8 Az R. 1. §-ának (3) bekezdése, az R/2. 1. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett. KÖZLÖNYE 139 Adómentességek 2. § (1) Mentes a jövedelemadó alól: a) í. a főfoglalkozásnak minősülő munkaviszonyból, munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó és nyugdíjjárulék alá eső bérjellegű, valamint a főfoglalkozású szövetkezeti tagsági viszonyban munkateljesítmény címén kapott jövedelem; Vhr. 6. § (1) Munkaviszonynak csak a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeleteinek, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseknek megfelelő jogviszonyt lehet tekinteni. Általában — adózás vonatkozásában — akkor tekinthető a jövedelem munkaviszonyból származónak, ha olyan jogviszonyból ered, amelynek alapján a munkavállaló munkaszerződés és a jogviszony munkakönyvi bejegyzése mellett meghatározott munkahelyen (területen), valamint munkaidő alatt a munkáltató utasítása szerint és eszközeivel, fegyelmi felelősséggel, határozott vagy határozatlan időre személyes munkavégzésre köteles és ezért a végzett munkájának megfelelő (arányos) — a bérügyi rendelkezések megtartásával folyósítható — bérre, valamint egyéb juttatásokra is jogosult. (2) 9 A munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban a rendszeresség fogalmát a társadalombiztosításról szóló jogszabályok határozzák meg. (3) Bérjellegű jövedelem a béralap (bérköltség) és a részesedési alap (jutalmazási keret) terhére fizetett alapbér, törzsbér, helyettesítési díj, pótlék, prémium, célprémium, nyereség jutalom, nyereségnrémium, nvereségrészesedés, év végi részesedés, kiegészítő fizetés, készenléti díj, az ún. mankópénz, jutalom. Hasonlóan bérjellegű kifizetés a munkáltató és más külső szerv között létrejött megállapodás alapján elvégzett munka után, a külső szerv által a munkáltató részére fizetett munkadíjból a munkában résztvevő saját dolgozók részére adott külön díjazás (jutalom, prémium) is. (4) Nem esik adó alá a nyugellátásban részesülő személy első munkaviszonvából vagy munkaviszonynak nem minősülő a (2) bekezdésben meghatározott rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó jövedelme. (5) 10 Adómentes a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban álló, a megbízásos jog9 A Vhr. 6. §-ának (2) bekezdése, a Vr/2-. 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg, helyébe lépett. 1(1 A Vhr. 6. §-ának (5) bekezdése, a Vr/2. 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel az eredeti szöveg kiegészült.