Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 7. szám

140 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám viszonyban eljáró személy (szakértő stb.) saját munkájával kapcsolatos — a fennálló jogszabá­lyok alapján — külön elszámolható költségtérítés jellegű járandósága (napidíj, szállás- és útiköltség, gépkocsi használatáért kapott ellenérték, külön­élési díj, áthelyezési költség, letelepedési segély stb.), továbbá a népi ülnökök járandósága, az al­kalmi versenybírók (játékvezetők) 100 forintnál nem nagyobb díja stb. is, továbbá a fogyasztói árváltozással kapcsolatban elrendelt .munkabérki­egészítés (az ezzel egy tekintet alá eső juttatás) és az ügyvédi munkaközösségi tag havi költség­átalánya. (6) 11 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a/l. pontjá­ban foglalt adómentesség nem illeti meg a sza­bályokkal ellentétes munkaviszonyból, a nem rendszeres és személyes munkavégzésből, az eseti megbízásból, valamint a másodállásból és — fi­gyelemmel a társadalombiztosításról szóló jogsza­bályokban foglaltakra is — általában a mellék­foglalkozásból származó jövedelmet. (7) 11 A Vhr. 3. §-ának c) pontjában említett másodállás és mellékfoglalkozás tekintetében — munkaviszony esetén — a Munka Törvényköny­vében és végrehajtási rendeletében foglaltak az irányadók. (8) Az R. alkalmazásában munkaviszonyból származó bérjellegű jövedelem a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és nem hivatá­sos állományba tartozó tagjait e minőségükben megillető illetmény és egyéb járandóság is. (9) 12 Nem vonatkozik az R. 2. §-a (1) bekezdésé­nek a) 1. pontjában meghatározott adómentesség a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és egyéb, a külső megbízók részére szerződéses .mun­kát végző költségvetési szervek által a saját dol­gozóik részére adott bármely jutalom — ide nem értve a térítésmentes vérvétel szervezésében, il­letőleg lebonyolításában résztvevők jutalmát — évi 65 000 forintot meghaladó részére. E jutalom 65 000 forinton felüli része akkor is adóköteles, ha azt nyugdíjjárulék alá vonták. Vhr. 7. § (1) Munkateljesítmény alapján kapott adómentes járandóság alatt csak a közös munká­ban résztvevő szövetkezeti tagoknak — a jogsza­bályok keretei között — bármilyen formában ki­fizetett (kiadott, elszámolt) pénzbeni és természet­beni járandóságukat (munkadíj, munkaegységré­szesedés, termésrész, kiegészítő részesedés, tagsá­gi pótlék, prémium stb.) lehet érteni. Közösen végzett munkának — adózás vonatkozásában — a közös munkaszervezetben [a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagoknál az 1967. évi III. tör­vény 59. §-ának (1) bekezdése szerint] végzett 11 A Vhr. 6. §-ának (6) és (7) bekezdése, a Vr/2. 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett. 12 A Vhr. 6. §-ának (9) bekezdése, a Vr/1. 2. §-ával megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett. munkát kell tekinteni, amellyel kapcsolatban az összes bevétel — az utólagos megosztástól függet­lenül — a szövetkezetet illeti meg. (2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésénél? a) 1. pontja alapján nem illeti meg az adómentesség a szövet­kezeti tagnak azt a jövedelmét, amely a) a főfoglalkozás mellett [Vhr. 4. § (2) bek.] másodállásként, vagy mellékfoglalkozásként [Vhr. 3. § c) pont] fennálló szövetkezeti tagsági vi­szonyban végzett szellemi munkából, b) nem a közös munkából (saját költségre tör­ténő munkavállalás stb.), vagy c) a szabályokkal ellentétes módon (hozzájáru­lás vagy engedély, a bér- és munkajogi rendelke­zések megtartása nélkül stb.) keletkezik. (Mentes a jövedelemadó alól:) 2. az államhatalmi, az államigazgatási szervek és a társadalmi szervezetek választott tisztségvise­lőinek e minőségükben kapott — munkaviszonyon kívüli — járandósága; 3. a kimagasló teljesítményért kapott díjból (ju­talomból), a pénzügyminiszter által rendelettel adó­mentessé nyilvánított egyéb jutalmazásokból, a pá­lyadíjból származó bevétel; Vhr. 8. § (l)13 A kimagasló teljesítményért ka­pott adómentes díj (jutalom) az Állami Díj, a Kossuth-díj, a szellemi teljesítmények elismerésé­re alapított egyéb díjak (Erkel Ferenc-díj, Jászai Mari-díj stb.), a Kulturális Alapból adott nívódíj, a miniszteri vagy ennél magasabb szintű döntés alapján adott, illetőleg elfogadható kitüntetéssel (dicsérettel, elismeréssel stb.), valamint a taná­csok, az országos hatáskörű érdekképviseleti szerv által intézményesen adható kitüntetéssel kapcsolatos anyagi juttatás. (2) Az R. alkalmazásában adómentes egyéb ju­talomnak a Kulturális Alapból, az alapítványok­ból, valamint — a bérjellegű jutalmak [Vly. 6. § (3) bek.] mellett — a munkáltatótól kapott nem. bérjellegű rendkívüli, esetenkénti jutalmat kell tekinteni. Ilyen a jubileummal, a törzsgárda tag­sággal összefüggő, a munkaverseny helyezettéi­nek, valamint általában a társadalmi munka elis­meréseként adott jutalom stb., továbbá az alko­tói támogatás. (3) A társadalmi szervezetek főfoglalkozású al­kalmazottai (üzemi párt- és szakszervezeti bizott­ságok adminisztrátorai, könyvtárosai, az üzemi lapok szerkesztői, az üzemi művelődési otthonok igazgatói stb.) is adómentesek a társadalmi szer­vezetnél viselt főállásukkal kapcsolatban az üzem­től kapott bérjellegű juttatásuk után. 13 A Vhr. 8. §-ának (1) bekezdése, a Vr/2. 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett.

Next

/
Thumbnails
Contents