Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 90 A PM 1932. január 4-i keltezésű 61.704/1981. VI. számú állásfoglalása a következőket tartal­mazza : „A felújítási alap képzésének újraszabályozá­sára vonatkozó javaslatunkban az 1981. július 1. után átadott tanácsi értékesítésű lakások vonat­kozásában — a végleges rendezésig — átmeneti intézkedést javasoltunk. A KB—MT határozat nyomán megindult mun­ka azonban nem tesz lehetővé semmiféle olyan intézkedést, amely egyes részterületekre vonat­kozna. A Minisztertanács jóváhagyta azt az elvet, hogy a lakásgazdálkodás egészére, egységesen és egyidőben kell a javaslatokat előterjeszteni, sza­bályozni és a jogszabályokat megjelentetni. Az ÉVM számításai szerint a kívánatos alap­képzési mérték nem tér el lényegesen a tanácsi értékesítésű lakások jelenlegi mértékétől, ezért csak a régi és újonnan átadott lakások kezelésé­ről egyaránt gondoskodó szövetkezeteken belül lehet átmeneti ellentmondás, ami azonban a jog­szabályok megjelenésére szabott rövid határidőre tekintettel hamarosan meg fog szűnni." Az állásfoglalás egyértelműen kimondja, hogy az 1981. július l-e után átadott tanácsi értékesí­tésű lakások esetén sem lehet kevesebb a felújí­tási alap képzésének éves mértéke a szociálpoli­tikai kedvezmények levonása nélkül számított la­káseladási ár 0,5%-ánál. szövosz Lakásszövetkezeti Főosztály közleménye Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések Ha a bíróság átiratot intézett a lakásügyi ható­sághoz a végrehajtás foganatosítása végett — az utólagos rosszhiszeműség kérdésében az íté­letet hozó bíróság határoz. A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú tvr. (Vht.) 98. §-ának (1) bekezdése szerint a lakás kiürítésére irányuló bírósági határozat végrehajtását a bíróság rendeli el. A Vht. 98. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a lakásügy­ben hozott bírósági határozat végrehajtásának le­folytatása a lakásügyi, illetőleg az elhelyező ható­ság vagy a fegyveres testület hatáskörébe tarto­zik, a végrehajtást végzéssel kell elrendelni. A 14/1979. (IX. 17.) IM számú rendelet (Vhr.) 68. §-ának (1) bekezdése szerint az ilyen végzés meg­hozatalára a Vhr. 64. §-a megfelelően irányadó. Ez utóbbi § rendelkezéseiből kitűnik, hogy az utólagos rosszhiszeműség kérdésében a végre­hajtást elrendelő, a, végzés meghozatala után a végrehajtást foganatosító bíróság határoz. A ha­táskör szempontjából tehát elsősorban annak van jelentősége, hogy a bíróság a végrehajtást végzéssel elrendelte-e. A bírósági végzés tartalmát a Pp. 222. és 220. §-ának rendelkezései határozzák meg. Ezek sze­rint a végzésnek rendelkező részt, s ezt követően tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy a vég­zés ellen van-e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. Az olyan végzést, amely külön fellebbezéssel megtámad­ható, meg kell indokolni. A Vhr. 68. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a lakásügyben hozott határozat végrehajtását elrendelő végzést a felek­nek és a végrehajtást foganatosító szervnek kéz­besítteti. A felek a végzés ellen fellebbezhetnek, ennek azonban az eljárás folytatására nincs ha­lasztó hatálya. Mindezekből megállapítható, hogy a lakásügyi hatósághoz intézett egyszerű átirat a lakás kiürí­tésére irányuló bírósági határozat végrehajtását elrendelő végzésnek nem tekinthető. Ebből kö­vetkezik, hogy mivel ilyen esetben a végrehajtás elrendelése nem történt meg, a rosszhiszeműség utólagos megállapításáról az eljáró bíróságnak kell határoznia. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 21.315'1980. számú — a legfőbb ügyész Pfl. 32.542/1980/1. számú törvényességi óvásával egyező — határo­zata alapján.) Vetőmag és szaporítóanyag fémzárolt csoma­golásban történt forgalmazása nem nyújt ki­mentési alapot az eladó szavatossági avagy kár­térítési felelőssége alól. Az államilag ellenőrzött és fémzároltán forgal­mazott vető (szaporító) anyagok kiskereskedelmi értékesítése során esetenként előfordul, hogy az eladott áru — a forgalombahozatalát megelőző minőségi vizsgálat és az alkalmasságot szavatoló minősítő bizonyítvány megállapításaival ellen­tétben — rendeltetésszerű felhasználásra alkal­matlan. (Pl. vetőburgonyának a minősítő vizs­gálatkor nem észlelhető csíraképtelensége,,) Az ilyen jellegű hibás teljesítés miatt a vevők által az eladó kereskedelmi szerv ellen indított szavatossági és kártérítési perekben a bíróságok a keresetet többször arra utalva utasították el, hogy az áru fémzárolt csomagolásban történt forgalmazása kizárja az eladó szavatossági avagy kártérítési felelősségét. Az eladó ugyanis az ilyen áru minőségét nem köteles, de nem is jogosult vizsgálni és azzal, hogy a fémzár sértetlenségét biztosítja, a hibátlan teljesítés érdekében úgy jár el. ahogy az az adott helyzetben általában el­várható. (Ptk. 310. §-a.) A helyes álláspont a következő: A vetőmagvak és egyéb növényi szaporító* anyagok előállítása, forgalma és felhasználása állami ellenőrzés alatt áll. Vetőmagot, továbbá a

Next

/
Thumbnails
Contents