Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1201 sekre tekintettel megállapított kiegészítésekkel, valamint a jövedelempótlékkal növelt, az esetleges levonások nélküli összegét kell figyelembe venni. Ha a nyugdíjhoz kivételes ellátást folyósítanak, a nyugdíj összegébe ezt be kell számítani. A nyugdíjjal együtt folyósított, kitüntetés alapján járó ellátás, baleseti járadék, özvegyi nyugdíj, családi pótlék, házastársi pótlék, a házastárs, valamint a gyermek után járó jövedelempótlék összegét figyelmen kívül kell hagyni. (2) Az R. 205/A. §-a a) pontjának, valamint a 206. §-a (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából vak az, aki a vakok személyi járadékáról szóló jogszabály szerint vaknak minősül. (3) Az R. 205/A. §-ának b) pontja alapján az 1983. évben a 2200 forintot, az ezt követő években pedig ennek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése legkisebb összegével növelt összegét meg nem haladó öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékot kell korlátozás nélkül folyósítani. (4) Az R. 205/A. §-a c) pontjában említett munkaköröket a 2. számú melléklet tartalmazza." 23. § Az Sz. a következő 137/A. §-sal egészül ki: „Sz. 137/A. § Ha a növelt összegű öregségi vagy munkaképtelenségi járadék az Sz. 137. §-ának (3) bekezdésében meghatározott összeget meghaladja, a továbbiakban az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó folyósítási szabályok az irányadók." 24. § Az Sz.-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 21. §-ával megállapított 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 138. § (1) A munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjassal esik egy tekintet alá a) a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, b) a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjeként foglalkoztatott nyugdíjas, az utóbbi akkor is, ha tevékenységét polgári jogi társaság keretében végzi. (2) Megbízás alapján munkát végző nyugdíjasnak kell tekinteni a) a Magántervezői Névjegyzékbe felvett azt a nyugdíjast, akinek a tevékenysége (tervezés) nem esik a szerzői jog védelme alá, b) a munkaviszonyban nem álló nyugdíjas előadóművészt (Sz. 212. §) akkor is, ha tevékenységét munkaközösség keretében folytatja." 25. § Az Sz.-nek az 1/1980. (I. 30.) SZOT számú szabályzat 12. §-ával megállapított 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 139. § (1) Ha a nyugdíjas (járadékos) kisiparosnak, magánkereskedőnek — ide nem értve a gyűjtőkereskedőt —, gazdasági munkaközösség, ipari szakcsoport tagjának a megelőző évben nyugdíjasként elért adóköteles jövedelme a munkaviszonyban, szövetkezeti tagként, bedolgozóként elért keresettel, valamint megbízásért, illetőleg bármilyen egyéb munkavégzésért kapott díjazással, tiszteletdíjjal stb. együtt a 60 000 forintot meghaladta, nyugdíját (járadékát) az R. 206. §-ának (4) bekezdése szerint akkor is szüneteltetni kell, ha az iparjogosítványt, magánkereskedői igazolványt visszaadta, illetőleg azt visszavonták, vagy ha már nem tagja gazdasági munkaközösségnek, ipari szakcsoportnak. (2) Az R. 206. §-a (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál a kiegészítő tevékenység folytatása során elszenvedett üzemi baleset alapján járó baleseti táppénz összegét, valamint a 2. számú melléklet (1) bekezdésének a)—e) pontjában említett munkakörökben történő foglalkoztatásban elért keresetet is figyelembe kell venni. Nem kell figyelembe venni azt a keresetet, díjazást, tiszteletdíjat stb., amelyet a nyugdíjas (járadékos) a megelőző évben ellátásának szüneteltetése alatt ért el, illetőleg kapott." 26. § Az Sz.-nek az 1/1980. (I. 30.) SZOT számú szabályzat 13. §-ával megállapított 139/A. §-a hely ébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 139/A. § Ha az R. 206. §-a (2) bekezdésének a) .pontjában említett összeget az R. 206. §ának (5) bekezdése alapján felemelik, a felemelt összegbe a baleseti táppénzt bele kell számítani." 27. § Az Sz.-nek az 1/1980. (I. 30.) SZOT számú szabályzat 15. §-ával módosított 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 150. § (1) Az R. 217. §-ában megjelölt munkáltatók biztosítottanként és naponként 30 forint társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni azokra a munkanapokra és munkaszüneti napokra, amelyeken a biztosított a) fizetés , nélküli szabadságon van, kivéve, ha ennek engedélyezését jogszabály írja elő, b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, vagy szigorított őrizet alatt áll, c) igazoltan vagy igazolatlanul, illetőleg az üzem ideiglenes szüneteltetése miatt munkahelyéről távol van, d) egyévi, gümőkóros megbetegedés esetén kétévi keresőképtelenség után is keresőképtelen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni arra az időre, amely alatt a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben részesül, továbbá a) az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanuló, a háztartási alkalmazott és a .gazdasági dolgozó, valamint b) a kisipari, a magánkereskedői tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, a gazdasági munkaközösség tagjának a munkaközösségben rendszeresen munkát végző segítő családtagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének a tevékenysége gyakorlásában