Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 36. szám

1202 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám rendszeresen közreműködő közeli hozzátartozója után." 28. § Az Sz. a következő 150/A. §-sal egészül ki: „Sz. 150/A. § Az R. 217. § (4) bekezdését kell alkalmazni a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője tevékenységének gyakorlásában rendszeresen közreműködő közeli hozzátartozójára is." 29. § Az Sz. 158. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanuló után az ösztöndíjat folyósító munkáltató havonként 30 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Ha a tanulóviszony a hónap második felében kezdődik, vagy az első felében szűnik meg, a társadalombiztosítási járulék erre a hónapra 15 forint." 30. § Az Sz. 159. §-ának az 1/1980. (I. 30.) SZOT számú szabályzat 17. §-ával módosított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A háztartási alkalmazott után a munkáltató havi 600 forint, illetőleg naptári napokra 20 forint — a nyugdíjjárulék összegét is magában foglaló — társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni." r^^K^ 31 • § m A$: 1Wim Az Sz. 160 §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gazdasági dolgozó után a munkáltató heti 140 forint, illetőleg napi 24 forint — a nyugdíjjárulék összegét is magában foglaló — társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni." ^ 32.§ Az Sz. a következő 162/A. §-sal egészül ki: „Sz. 162/A. § Ha az eseti megbízás alapján munkát végző keresete (díjazása) után nyugdíjjárulékot kell fizetni, annak összegébe a biztosítás megállapításáig már levont jövedelemadót be kell számítani." 33. § Az Sz. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 166. § A munkaszerződéssel alkalmazott, részes munkát vállaló biztosított a munkaszerződésben foglaltak szerint jóváírt munkaórák alapján átszámított tízórás munkanapok számának megfelelően köteles nyugdíjjárulékot fizetni. Egy tízórás munkanapra jövedelemként a munkáltatónál a megelőző naptári évben egy munkanapra jutó átlagkereset összegét kell számításba venni." Az Sz. 169. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, illetőleg a külföldön munkát vállaló házastársával külföldön tartózkodás címén fizetés nélküli szabadságon levő biztosított havi, illetőleg napi nyugdíjjárulékának az összegét a társadalombiztosítási igazgatóság, illetőleg a Vasutasok Szakszervezete Társadalombiztosítási Osztálya állapítja meg, és írásban közli a biztosítottal a nyugdíjjárulék esedékességére és fizetésének a módjára vonatkozó tájékoztatással együtt." 35. § Az Sz. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 173. § (1) A háztartási alkalmazott után a nyugdíjjárulék összege havi 60 forint, illetőleg napi 2 forint. (2) A gazdasági dolgozó után a nyugdíjjárulék összege heti 30 forint, illetőleg napi 5 forint." j f • • 36. § .. : Az Sz. 174. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés (4) bekezdésre változik. „(3) A mezőgazdasági szövetkezeti tagnak a szövetkezettel kötött külön megállapodás alapján munkakörébe nem tartozó, munkaidőn túl végzett munkájáért adott juttatások után a nyugdíjjárulék mértékét az egyéb juttatásoktól elkülönítetten kell megállapítani." 37. § Az Sz. 175. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 175. § (1) A szakszövetkezet az R. 233. §-a (1)—(2) bekezdésében említett tag jövedelmét köteles minden év január 15. napjáig megállapítani. Közös munkából származó jövedelemként a szövetkezettől kapott, az előző évi nyugdíjjárulék alapját képező juttatásokat [R. 229. § (1) bek], mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemként pedig felvásárlási bizonylattal igazolt, illetőleg a tag nyilatkozatában feltüntetett jövedelmet kell figyelembe venni. (2) Ha a szakszövetkezeti tag az előző naptári évben a 150, illetőleg nő a 100 tízórás munkanapot teljesítette, de a tárgyévben azt nem teljesíti, a szakszövetkezet köteles megállapítani, hogy a tag az előző naptári évben milyen összegű jövedelmet ért el. A jövedelemtől függően a tag társadalombiztosítási járulékot vagy szakszövetkezeti járulékot köteles fizetni. (3) A szakszövetkezet a járulék esedékességekor köteles megállapítani, hogy a tag a tárgyhónapban hány tízórás munkanapot teljesített. Ha a munkanapok száma a tizenhárom, illetőleg nőnél a nyolc tízórás munkanapot nem érte el, a tag köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség tartama alatt a tag által a tárgyévben teljesített munkanapok száma [Sz. 34. §-ának (1) és (3) bek.] a tizenhárom, nőnél a nyolc tízórás munkanapot eléri, a tag annyi hónapra nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni, ahányszor tizenhárom, nő nyolc tízórás munkanapot teljesített.