Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 36. szám

1174 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám c) a kötvény típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló), d) a kötvény névértékét és sorszámát, e) a kibocsátó és képviselőjének megnevezését, f) névre szóló kötvény esetén a kötvénytulajdonos megnevezését, g) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást, h) a kamat- és beváltási (törlesztési) feltételeket, i) a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító esetleges kikötéseket, j) a kötvény kiállításának helyét és napját, k) a kibocsátó aláírását. (2) Az az okirat, amelyből az (1) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem kötvény. 3. § (1) Kötvény kibocsátására jogosultak a) az állam, b) a tanácsok, c) a bankok, pénzintézetek, biztosító intézmények és a takarékszövetkezetek (a továbbiakban együtt: pénzintézet), d) a gazdálkodó szervezetek [Ptk 685. § c) pont]. (2) A külföldre szóló kötvénykibocsátáshoz a Minisztertanács jóváhagyása szükséges. 4. § A kötvénykibocsátás lebonyolítása a pénzintézetek feladata, 5. § (1) A kötvény átruházható; az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. (2) A névre szóló kötvény átruházása a kötvényre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik. (3) A kötvényátruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetőleg a részleges kötvényátruházás semmis. 6. § (1) A kötvény átruházását jogszabály vagy a kibocsátó korlátozhatja. A korlátozást tartalmazó jogszabály csak törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet lehet. (2) A kötvénynek a korlátozásba ütköző átruházása semmis. 7. § (1) A kötvényen alapuló követelés nem évül el; a kötvény névértékben mentes mindennemű adó és illeték alól. Az adó- és illetékmentesség magánszemélyek esetében a kötvény után járó kamatra is kiterjed. (2) A magánszemély tulajdonában levő kötvényt köztartozás és polgári jogi tartozás biztosítására lefoglalni, arra zálog- vagy megtartási jogot szerezni nem lehet. A lefoglalás alóli mentesség az ügyleti biztosíték céljára szolgáló kötvényre nem terjed ki. 8. § (1) Az államkötvény kibocsátásáról, a kibocsátás céljáról és keretösszegéről az éves költségvetési törvény rendelkezik. (2) Államkötvény tulajdonosa magánszémély nem lehet. (3) A Minisztertanács az állami vállalatokat, ezek leányvállalatait, a trösztöket és mindezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásait kötvény vásárlásra kötelezheti; e kötvények nem ruházhatók át. 9. § A kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetére az értékpapírok bírói úton történő megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók. 10. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1949. évi 6. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti. (2) A törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bank külföldi kötvénykibocsátásaira. (3) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Losonczi Pál s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1982. évi 29. számú törvényerejű rendelete a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény* módosításáról 1. § A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „T. 34. § A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a családi pótlék az előző naptári évben teljesített munkanapok számával arányosan vagy abban az esetben jár, ha társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett." 2. § A T-nek az 1981. évi 17. számú törvényerejű rendelet 1. §-ával módosított 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „T. 118. § (1) Betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult a kisiparos, a magánkereskedő, az ügyvéd és a munkaviszonyban nem álló előadóművész. (2) Anyasági segélyre, temetési segélyre, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult az egyéni gazdálkodó. (3) Anyasági segélyre, temetési segélyre, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosult a kisiparos és a magánkereskedő segítő családtagként közreműködő házastársa (élettársa). * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1975. évi 27. számában,.