Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 36. szám
36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1175 (4) Anyasági segélyre, temetési segélyre és családi pótlékra jogosult a) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, b) a nemzeti gondozási díjban részesülő, c) az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi, a munkaképtelenségi járadékban, az átmeneti segélyben és a rendszeres szociális járadékban részesülő. (5) Anyasági segélyre és temetési segélyre jogosult a) az általános jövedelemadó vagy a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére kötelezett, b) a hozzátartozói nyugellátásban és a hozzátartozói baleseti nyugellátásban részesülő. (6) Baleseti ellátásra jogosult a) a munkásőrség nem hivatásos állományú tagja, b) a társadalmi munkát végző személy." 3. § E törvényerejű rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba. Losonczi Pál s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára A Minisztertanács 65/1982. (XII. 4.) számú rendelete a kötvényről szóló 1982. évi 28. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról A Minisztertanács a kötvényről szóló 1982. évi 28. számú törvényerejű rendelet 10. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. § E rendelet rendelkezéseit a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények és a takarékszövetkezetek (továbbiakban együtt: pénzintézet), továbbá a gazdálkodó szervezetek [Ptk 685. § c) pont] által kibocsátott kötvényekre kell alkalmazni. 2. § A kötvénykibocsátásra jogosult szervezetek a következő célokra bocsáthatnak ki kötvényt: a) a tanácsok közösségi használatra szolgáló beruházások és lakásépítés céljára, illetőleg a pénzügyminiszter által engedélyezett más célra; b) a pénzintézetek fejlesztési célú pénzforrások összegyűjtésére és újraelosztására; c) a gazdálkodó szervezetek fejlesztési alapjuk pénzeszközeinek a kiegészítésére. 3. § (1) A kibocsátónak kibocsátási tervet kell készítenie, amelyben a kötvény törvényes kellékein kívül meg kell jelölnie különösen: a) a kibocsátás teljes összegét, a címletbeosztást és a kötvények darabszámát, b) a kötvényen alapuló kötelezettségek teljesítésének tervezett pénzügyi fedezetét, c) a kötvényvásárlók tervezett körét, d) a meghirdetés módját, zártkörű jegyzés esetén az érdekeltek tájékoztatásának módját, e) ha a kibocsátó gazdálkodó szervezet, a pénzügyi helyzetére vonatkozó tájékoztatást. (2) A kibocsátási tervhez csatolni kell a kötvény szövegének a javaslatát. 4. § (1) A tanácsok kötvénykibocsátásához a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. A helyi tanács esetében a pénzügyminiszter egyetértési jogát a megyei, fővárosi tanácsra ruházhatja át. (2) A pénzintézetek belföldi kötvénykibocsátásához — a Magyar Nemzeti Bank kivételével — a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges. 5. § (1) A kötvény kibocsátásának lebonyolításával a tanácsnak és a gazdálkodó szervezetnek pénzintézetet kell megbíznia. A kötvénykibocsátás előfeltétele, hogy a kibocsátóval a pénzintézet megbízási szerződést kössön. (2) A megbízási szerződésben rendelkezni kell különösen a) a kibocsátás meghirdetéséről, b) a kötvényjegyzés megszervezéséről és a kötvények értékesítéséről, c) a kötvénnyel kapcsolatos pénzügyi műveletek lebonyolításáról (az esedékes kamatok, a beváltás —• törlesztés — teljesítéséről stb.). az értékpapí— kell előállí6. § A kötvényeket nyomdai úton — rokra vonatkozó előírások szerint tani. 7. § (1) A pénzintézetek és a gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvény tulajdonosa belföldi magánszemély nem lehet. A pénzügyminiszter esetenként ettől eltérően rendelkezhet. (2) A tanács csak tanács által kibocsátott kötvény tulajdonosa lehet. (3) A pénzintézetek lakossági betétek terhére kötvényt nem vásárolhatnak. 8. § (1) Nyereménykötvény nem bocsátható ki. (2) A kamat mértékét a Ptk. 232. § (2) bekezdésében foglalt mértéktől eltérően a kibocsátó határozhatja meg.