Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1159 (2) A bérszínvonal a bértömeg és a képzett összlétszám hányadosa. (3) A bérszínvonal-növekedés és a képzett összlétszám változásának viszonyítási alapja (bázisa) — e rendelkezés eltérő előírásainak hiányában — a tárgyévet megelőző év bérszínvonala, illetve képzett összlétszáma. (4) A bérszínvonal, illetve a képzett összlétszám bázisát módosítani kell: a) az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke által vagy vele egyetértésben kiadott, erre vonatkozó előírás alapján, valamint b) a 12. § (2)—(6) bekezdésében megjelölt esetekben. 4. § (1) A vállalat által megvalósított bérszínvonalnövekedést a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 68/1982. (XI. 30.) PM számú rendeletben meghatározott progresszív nyereségadó terheli. (2) Az (1) bekezdés szerinti adó meghatározásánál a bérszínvonal-növekedés háromszorosát kell adóalapnak tekinteni. (3) A bérszínvonal-növekedés az e rendelkezésben foglalt előírások szerint mentesül az adó alól. Az adó alól mentesülő bérszínvonal-növekedést a számítások során háromszorosan kell figyelembe venni. (4) A vállalat legfeljebb a ténylegesen megvalósított bérszínvonal-növekedés adója alól mentesülhet. I. r*f HB9B Az adóelengedés jogcímei a vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozásban 5- § (1) A 3. számú melléklet szerinti jövedelmezőségi mutató minden 1 százaléka után 0,12 százalék, e jogcímen összesen legfeljebb 6 százalék bérszínvonalnövekedés mentesül az adó alól. (2) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a jövedelmezőségi -mutató helyett más mutató alkalmazását is előírhatja. (3) Az (1) bekezdésben előírttól eltérő mértékeket a 4. számú melléklet tartalmazza. 6. § (1) A létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás 30 százalékának megfelelő bérszínvonal-növekedés mentesül az adó alóL (2) A létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítást az előző évi és a tárgyévi képzett összlétszám különbözete és a bázis-bérszínvonal szor; zataként kell meghatározni. (3) A képzett összlétszámnak a rendelkezés hatályba lépését követően bekövetkező növekedése esetén a képzett összlétszám bázisa az 1982. vagy az azt követő évek képzett összlétszáma közül a legkisebb. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket — külön előírt feltételek mellett — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke eltérően is megállapíthatja. II. Az adóelengedés jogcímei a központi bérszabályozásban 7. § (1) Az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott vállalatok (központi bérszabályozás ,,A" változata) bérszínvonal-növekedése — eltérő rendelkezés hiányában — 2,2 százalékos mértékig mentesül az adó alól. (2) Az (1) bekezdésben említett vállalatok bérszínvonal-növekedése a létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás alapján a 6. § előírásainak megfelelően mentesül az adó alól. 8. § Az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott vállalatok (központi bérszabályozás „B" változata) bérszínvonal-növekedése — eltérő rendelkezés hiányában — 2,7 százalékos mértékig mentesül az adó alól. E vállalatok a létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás alapján nem mentesülnek az adó alóL 9. § (1) A központi szabályozást a vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozás helyett saját döntése alapján alkalmazó vállalat bérszínvonalnövekedése 1,2 százalékos mértékig mentesül az adó alól. (2) A létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás alapján az (1) bekezdés szerinti vállalat bérszínvonal-növekedése a 6. § előírásainak megfelelően mentesül az adó alóL (3) A vállalat az (1) bekezdés alapján nem i*ogosult a bérszínvonal-növekedés adó alóli men-