Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 2. szám

50 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám kezdődik és az üzembe helyezés, illetve ha a termőtalajt károsodás éri, a rekultivált terület rendeltetésszerű használatba adásának napjával ér véget. A kártalanítási igény érvényesítésének elévülése e naptól kezdődik. A próbaüzem és az üzempróba nem minősül üzembe helyezésnek. Az üzembe helyezés a létesítmény sikeresen befelezett üzempróbája után kiadott üzembe helyezési okmány kiállításának napja. A bányászati létesítmények építésével és az üzemben tartásával okozott károkat a bányakárodra vonatkozó kártalanítási szabályok szerint kell megtéríteni. A villamosmű létesítésével és üzemben tartásával kapcsolatosan az ingatlanban okozott károkat a polgári jog általános szabályai szerint kell megtéríteni. Az üzemben tartással kapcsolatos tevékenységnek kell tekinteni az üzembe helvezés után a létesítmény ellenőrzését és állóeszköz fenntartási munkáit. Ingatlanban okozott kárnak kell tekinteni minden olyan közvetlen vagy közvetett kárt, illetve hátrányt, amely a létesítménv építésével vagv üzemben tartásávál összefüggésben keletkezik. Nem minősíthető azonban ingatlanban okozott kádnak a létesítmények elhelvezése miatt keletkező — a II. részben foglaltak alapján megállapítható — mezőgazdasági termelési többletköltségek és a művelési ágváltozásból eredő károk. Ingatlanban okozott károk különösen: — a növényzet kipusztítása, illetve károsítása, — a meglevő létesítmények — ideértve a kiépített öntözőtelepek és' a meliorált területek megsemmisítése, megrongálása, illetve átalakítása, — a termőtalaj szerkezetének megrongálása, termőkénességének csökkentése, > — az építkezés, illetve az üzemeltetési munkák miatt, időlegesen kieső termőterületek jövedelmének elmaradása és az ezekhez a területekhez csatlakozó termőföldek művelésének többletköltségei. A termőtalaj károsítása esetén kártalanításként a terület helvreállítása érdekében szükséges öszszn- rek'>ltn<áHós munkák költségeit kell megálla^u j'ni Fbbe beletartoznak* a talajjavítás,a tápár,'- '^töltés, az esefeges melioráció és talajbiológiai beavatkozás stb. költségei is. A létesítéssel kapcsolatos kárként kell'megtéríteni azokat a költségeket is, amelvek az érintett föH^k mŐyeíés! médiának megváltoztatása miatt ke'pfkeznek. ha ezt a változtatást á beruházás magvalósítása teszi szükségessé. I]yen változtatás lphet ni az öntözési rendszer átépítése, erőé« tninkagépek, valamint sző16- és gvümölcsös esp+én a támborendpzések átalakítása stb. A hozamelmaradás mértékének megállapításánál A beavatkozás előtti hozamokat, folvamatos károkozás esetén a háborítatlan területen termelt mezőgazdasági termények hozamát kell alapul venni. Abban az esetben, ha ennek megállapítása nem lehetséges, a hozamkiesést az" azonos művelési ágú földek megyei átlaga alapján kell megállapítani. A terménvek áraként a hozamelmaradás évében (éveiben) elért értékesítési átlagárat kell alkalmazni. II. A létesítmények elhelyezése miatt keletkezett termelési többietköltséqek és a művelési ágváltozásból eredő kár megállapítása 1. Termelési többletköltségek megállapítása Termelési akadálynak olyan korlátozás minősül, amely a mezőgazdasági rendeltetésű föld művelési egységének rendeltetésszerű 'használatánál termelési többletköltséget eredményez. Korlátozással érintett területnek kell tekinteni minden olvan nagyüzemi táblát, amelynek művelését a létesítmény — ideértve az üzemben tartás szempontjából szükséges biztonsági előírásokat is — közvetve, vagy közvetlen akadályozza. Nagyüzemi táblának minősül minden azonos művelési ágú egység, amelyet természetes határ övez, közlekedő út határol vagy a használó üzem műve'ési egységként alakított ki, tekintet nélkül arra, hogy a földnyilvántartásban hány földrészletként szerepel. Termelési többletráfordításnak minősül az érintett területen mindén olyan többletmunka, anvag és bérfelhasználás, amely a létesítmény elhelyezése előtti állapothoz képest, annak létével, illetve üzemben tartásával összefüggésben áll. Termelési többletköltség a korlátozással összefüggésben felmerült többletráfordítás költségei — többletgépköltség, — többletanyagfelhasználás, ideértve a nem hasznosítható területekre kiszórt vetőmagot, műtrágyát, trágyát, növényvédőszert, és a — többletmunkabér, i A ráfordítások színvonalának (mennyiségi és minőségi) meghatározásánál a növénvtermesztési rendszerek termesztéstechnológiai előírásai az irányadók. A fentiek szerint kiszámított termelési többletköltségnek — gyep és nádas esetén 8 évi, — külterületi kisüzemi szőlő és 'gyümölcsös esetén 9 évi, — nagyüzemi szőlő és gyümölcsös esetén 10 évi,'