Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51 — zártkerti szőlő, gyümölcsös, szántó és kert esetén 11 évi, — nagyüzemi szántó esetén 12 évi összegét kell egyszeri végleges kártalanításként megfizetni. 2. A művelési ágváltozásból eredő kár megállapítása Ha a beruházás miatt az érintett terület művelési ágát meg kell változtatni, úgy az ezzel kapcsolatos térítés mértékét külön kell megállapítani. A művelési ág változtatása alatt a művelési ág tényleges megváltoztatását kell érteni, függetlenül attól, hogy ahhoz a jogszabályok szerint engedélyezési eljárás lefolytatása kötelező, vagy sem. A művelési ágváltoztatással kapcsolatban kárként kell megtéríteni: — a kivágásra kerülő ültetvény értékét, — az átalakítás összes költségét és — a termőföld értékcsökkenését. Az ültetvény kivágása esetén az értékét az újratelepítési és a termőrefordulásig felmerülő gondozási költség képezi. Az átalakítási költséghez tartoznak a régi művelési ág megszüntetéséhez és az új művelési ág létesítéséhez szükséges összes ráfordítások. Az érdekeltek megállapodhatnak a .terület értékcsökkenésének megtérítése címén — egyszeri kártalanításként — az évenkénti jövedelemcsökkenés és az esetleges többletadóteher 8—12 évi összege megfizetésében. Ez esetben a kártalanítási összeg megállapítása szempontjából - a figyelembe vehető évek számát a régi művelési ág alapulvételével, az 1. pontban foglalt felsorolás szerint kell meghatározni! Megegyezés hiányában, vagy ha a jövedelemcsökkenés összege nem .bizonyítható, a terület értékcsökkenését az aranykoronában megállapított kataszteri tiszta jövedelem csökkenése alapján kell megállapítani. Az értékkülönbözet kiszámításához a föld régi és új művelési ága szerinti értékét a 38/1977. (X. 12.) MT számú rendelet 20. §-ának (1)—(3) bekezdése előírásai figyelembe vételével kell meghatározni azzal, hogy a gyengébb minőségi osztályú földek értékét a négyezerszeres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. III. Az irányelvek alkalmazása ' Az irányelvben foglaltakat a bányászati és villamosenergetikai létesítmények megvalósítása miatti kártalanításoknál alkalmazni kell mind az államigazgatási eljárásban, mind az érintett felek között létrejövő kártalanítási szerződések megkötésénél. 215/1982. IpM számú közlemény az éves energiamérleg-adatszolgáltatás új rendjéről Az energiamérleg készítéséről szóló 4/1969. (VIII. 27.) NIM számú rendelet hatályon kívül helyezésre kerül és a jövőben a naptári évi energiatermelésről -felhasználásról, -forgalomról (bec érzés, értékesítés) az adatszolgáltatást az Ipari Minisztérium által 51.030/1981. szám alatt elrendelt, „Energiamérleg" űrlap kitöltésével kell teljesíteni. Az energiamérleget évenként egyszer — első ízben az 1981. évre vonatkozólag — a tárgyévet követő év március 1. napjáig kötelesek az adatszolgáltatók az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (a továbbiakban: Energiafelügyelet) Ipari Mérleg Osztályának (Budapest, Köztársaság tér 7. 1081, levélcím: 1445 Bp. Pf. 355.) megküldeni. Ha az Energiafelügyelet valamely adatszolgáltatót hivatalosan értesíti, hogy energiamérlegének felülvizsgálatát az Energiafelügyelet területileg illetékes szerve (körzeti energiafelügyelet) végzi, az adatszolgáltató annak köteles az energiamérleget megküldeni. Energiamérleg készítésére kötelezett adatszolgáltató: a) az egységes ágazati osztályozási rendszer szerint az ipar, az építőipar, a szállítás és hírközlés, a vízgazdálkodás népgazdasági ágba, az erdőgazdálkodás ágazatba, az állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelése és fenntartása, az egyéb vá-. ros- és községgazdálkodási szolgáltatás, a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás szakágazatba sorolt állami vállalati, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás — ha abban tagként állami vállalat, tröszt vagy egyéb állami gazdálkodó szerv vesz részt —, társadalmi szervezeti vagy egvesületi vállalat, továbbá az „ÁFOR" Ásványolaj Forgalmi Vállalat. b) az egységes ágazat osztályozási rendszer szerint az erdőgazdálkodási termelés, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, a vízkárelhárítás, vízügyi szakigazgatás szakágazatba sorolt — önáHó statisztikai számjellel rendelkező — állami költségvetési szerv. c) az állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, a kiegészítő vagy alaptevékenységen kívüli tevékenységként, továbbá az állami költségvetési szerv akár alaptevékenységként, akár alaptevékenységen kívüli tevékenységként kifejtett távhőszolgáltatási (távfűtési és melegvízszolgáltatási) tevékenységről. Tekintettel arra, hogy a korábban alkalmazott űrlaptól az új űrlap elszámolástechnikai és tártai-