Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1158 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám díjazást és a dolgozót megillető, a munkaidejét meghaladóan — a munkáltatóval való külön meg­állapodás alapján — munkakörébe nem tartozó munka elvégzéséért járó díjazást. b) A bérköltség terhére folyósított összes egyéb kifizetéseket, ideértve: — a részmunkaidőben, másodállás és mellék­foglalkozás formájában foglalkoztatottak; — a nyugdíjuk szüneteltetése, vagy korlátozása nélkül foglalkoztatott nyugdíjasok; — GYES-en levők, külön rendeletben meg­határozottak szerint foglalkoztatottak; — az állományba nem tartozók, valamint — a foglalkoztatott diákok (ideértve a szorgal­mi időben és szünidőben történő foglalkoztatást egyaránt) részére teljesített kifizetéseket. 2. A bérszínvonal számításának alapjául szol­gáló létszámként számításba kell venni: a) a teljes .munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámát és b) az összes egyéb bérkifizetések összegéből (1/b pont szerint) számított létszámot. A számított létszámot az összes egyéb bérkifizetéseknek a tel­jes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérével való osztásával kell meghatározni. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlag­bére a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bé­rének (l/a pont) és létszámának (2/a pont) hánya­dosa. A bérszínvonal számításánál alkalmazandó úgy­nevezett ,,képzett összlétszám" az a) és b) pontok­ban meghatározott létszám összege. 3. Azon dolgozók bérét, akik a statisztikai ál­lományi létszámban a bevezetőben hivatkozott utasítás alapján nem szerepeltethetők, az 1/bpont szerinti egyéb kifizetések között kell számba­venni. 4. A számításoknál a bérköltséget ezer forint pontossággal kell számbavenni, a bérszínvonalat forint pontossággal, a bérszínvonal számításának alapjául szolgáló teljes és a képzett létszámot egy tizedes pontossággal, a bérszínvonal százalékában kifejezett változását, valamint a jövedelmezőségi (bérhatékonysági) mutatót két tizedes pontosság­gal kell meghatározni. A számítások során a ke­rekítés általános szabályai szerint kell eljárni. RendeSfcezések Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 4/1982. (XI. 30.) ÁBMH számú rendelkezése a vállalati bérszabályozás rendszeréről A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alap­ján — az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem: U § (1) E rendelkezés hatálya kiterjed — ha jog­szabály eltérően nem rendelkezik — az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás sza­bályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, ér­tékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá a jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat). (2) E rendelkezést a külön jogszabályban meg­határozott eltérésekkel kell alkalmazni a kom­munális és közüzemi szolgáltató vállalatoknál, az önálló ingatlankezelő vállalatoknál és a kommu­nális költségvetési üzemeknél, valamint a fo­gyasztási szolgáltató vállalatoknál. (3) A rendelkezés hatálya nem terjed ki: — a mezőgazdasági üzemek szabályozó rend­szeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rende­let hatálya alá tartozó vállalatokra, — a pénzintézeti szolgáltatás (75) ágazatba sorolt intézetekre és takarékszövetkezetekre, — a külön jogszabályban meghatározott kis­vállalatokra és kisszövetkezetekre. (4) A tröszt és a keretében működő vállalatok e rendelkezés alkalmazása szempontjából egy vállalatnak minősülnek. 2. § (1) A vállalati bérszabályozás rendszerében a következő bérszabályozási formák alkalmazha­tók: a) vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabá­lyozás, b) központi bérszabályozás. (2) A vállalatnál alkalmazandó bérszabályozási formát e rendelkezés 1. számú melléklete hatá­rozza meg. (3) A vállalat saját döntése alapján a vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozás helyett a központi bérszabályozást alkalmazhatja a 9. §­ban meghatározott feltételek szerint, ha erre vo­natkozó döntését minden év február 28-ig beje­lenti az ágazati miniszternek és az illetékes első fokú adóhatóságnak. 3. § (1) A bértömeg, a létszám és a bérszínvonal meghatározásánál a 2. számú melléklet előírásait kell alkalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents