Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 29. szám
29. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE •953 4. Háromnál többszobás lakás esetén az 1. pontban levő táblázat 2. rovatában említett lakásalapterületeket 20 m2-rel, a lakáshasználatbavételi díj mértékét (alapdíját) pedig a negyedik és a további lakószobák után lakószobánként — ezer Ft-ban — a következő táblázatban szereplő összegekkel kell növelni. (eFt) A lakás komfortfokozata Településcsoport összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli Főváros és megyei városok 20 16 8 5 Városok és kiemelt községek 18 14 7 5 Egyéb községek 16 12 6 5 5. Társbérleti lakásrész esetében a lakáshasználatbavételi díjat az egész lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozat szerint kell megállapítani. 6. Ha a megüresedett társbérleti lakásrésznek a lakásban visszamaradt társbérlő részére történő kiutalása folytán a társbérlő az egész lakás bérlőjévé válik, az egész lakás komfortfokozatának megfelelően az egész lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjat csökkenteni kell a bérlő által korábban használt lakásrészre, az 5. pont szerint megállapítható lakáshasználatbavételi díj összegével. 7. Ha a lakáshasználatbavételi díj kiszámítása során a rendelet 3/A., 4. és 5. §-ában említett módosító (növelő és csökkentő) tényezők együttes alkalmazásával a díj összegének többszörös módosítására kerül sor, minden esetben az 1—4. pontban megállapított mértékből kell kiindulni. 8. Az 1. pontban említett „kiemelt község"-nek az olyan községet kell tekinteni, ahol a megyei tanács a lakásigények társadalmi elbírálását elrendelte. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 19/1982. (X. 7.) ÉVM számú rendelete a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 45/1982. (X. 7.) MT számú rendelet végrehajtásáról A lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 45/1982. (X. 7.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 27. §-ának (3) bekez| désében kapott felhatalmazás alapján — az Or! szágos Anyag- és Árhivatal elnökével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: 1, § A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni. 2. § A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások általában a következők* a) a beépített bútorok és más lakásberendezések, továbbá b) a felvonó használatának biztosítása, c) a kapunyitás, d) a központi fűtés és melegvízellátás, ej a közös használatra szolgáló helyiségekben levő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető. 3. § A lakással kapcsolatos fogalmakra — a 9. §-ban • foglalt eltéréssel — a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. § (1) A havi lakbér mértéke — a lakás településen belüli fekvése alapján — a városi (tóvárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által megállapított lakbérövezetnek megfelelően legfeljebb 25%-kal növelhető, illetőleg csökkenthető. (2) Az (1) bekezdés szerinti módosító tényezőt a település egy-egy összefüggő, azonos jellemzőjiű területére (a lakás használati értékét növelő terület, pl.: városközpont, zöldövezet; illetőleg a lakás használati értékét csökkentő terület, pl.: elavult lakótömb, iparterület vagy ipari üzem kedvezőtlen környezetének lehatárolható része, kijelölt zajártalmas terület) lehet megállapítani. 5. § Az olyan egy- vagy kétlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvarvagy kertterület tartozik, a lakás havi lakbére legfeljebb 20%-kal növelhető. Az udvarnak, illetőleg kertnek az építési övezetre megállapított egy építési telek nagyságát meghaladó része után a bérlőnek külön díjat kell fizetnie: e díi mértékét a felek szabad megállapodása határozza meg.
