Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 29. szám

954 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám 6. § (1) A havi lakbér mértékét — a lakás épületen belüli fekvése, illetőleg helyiségekkel való ellátottsága alapján — csökkenteni kell, ha a lakás a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van; b) három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van és valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz; c) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágágányától mért 50 méter, illetőleg autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 méter távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetőleg az autópályára néz; d) felvonó nélküli lakóépület IV., vagy ennél magasabb emeletén van; e) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó- (mosdó-) fülke van; f) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs. (2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 20% lehet. 7. § (1) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves) e helyzet fennállásának időtartamára a bérlő a megállapított lakbér mérséklését — a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései szerint — kérheti. Állami lakások és nem állami szervek tulajdonában álló lakások esetében a bérbeadó a lakbért a bérlő ilyen kérése nélkül is köteles mérsékelni. Ilyen címen a lakbérmérséklés legfeljebb 50% lehet. (2) A 6. § és az (1) bekezdés szerinti mérséklés mértéke együttesen az 50%-ot nem haladhatja meg. 8. § (1) A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva — a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján — kell megállapítani. (2) A társbérleti lakásrészek alapterületének megállapításánál a) az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás teljes területéhez viszonyított arányában kell számításba venni. (3) Ha a társbérleti lakásrészek együttes alapterülete a R. 5. §-ában megállapított lakásalapterület felső határát meghaladja, a különbözetet a társbérleti lakrészeknek a (2) bekezdés szerint megállapított területe arányában kell megosztani, és azt a lakbérek kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. 9. § (1) A társbérleti lakásrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és a más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni. (2) Ha a társbérleti lakásrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakásrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni. 10. § (1) A lakás havi lakbérének összege a lakásalapterület számításba vehető m2-ének és az 5— 7. § alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata (m2 X Ft/m2). (2) A lakbér összegét — a kerekítés szabályai szerint — forintra kerekítve kell megállapítani. n. § (1) Ha a bérlő korábbi lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat alapján [1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 98. §-a] * szűnt meg, és az ahelyett kapott állami lakásra a lakásbérleti jogviszonya 1983. január 1. napja után keletkezett, a bérbeadó a megállapított lakbérből a (2)—(5) bekezdés szerint engedményt adhat. (2) A lakbérből — a bérlő kérésére, a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete alapján — akkor adható engedmény, ha a következő feltételek együttesen fennállnak: a) a bérlő nyugdíjas, és a lakásbérleti Jogviszony keletkezésekor is nyugdíjas volt, továbbá b) a bérlő korábbi lakása szükséglakás, illetőleg komfort nélküli vagy félkomfortos volt, és a lakbér a bérlő korábbi lakásának lakbérénél magasabb. (3) Az engedmény legfeljebb a lakbér és a bérlő korábbi lakása lakbérének a különbözete erejéig terjedhet. (4) A bérlő lakásigénye mértékének alsó határát meghaladó lakószobák alapterületére eső lakbérhányad után engedmény nem adható. A lakásigény alsó határának megállapításánál a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt — az albérlők és az ágybérlők kivételével — figyelembe kell venni.