Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 27. szám

27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 909 5. Az analitikus nyilvántartások tartalmát és a' feladások határidejét az intézményi számlarend­ben csak azokban az esetekben kell szabályozni, amelyeknél a számlarend vagy a tanács irányel­vei nem tartalmaznak részletes előírásokat. 6. Az intézményi számlarendet — a 7. pontban foglaltak kivételével — a számlarend hatályba­lépését követő 90 napon — a számlarend módosí­tása esetén 30 napon — belül kell m összeállítani. Az intézményi számlarendet a költségvetési szerv köteles a megjelent előírások figyelembevételével módosítani. 7. Azoknak a költségvetési szerveknek, ame­lyeknek könyvvitelét 1983. január 1-től számító­gépes adatfeldolgozás keretében végzik el, az in­tézményi számlarendet legkésőbb 1983. február 28-ig el kell készíteniük. 8. Az önköltségszámításra kötelezett költségve­tési szervek körét és az önköltségszámítás irány­elveit a számlarend Függelékének XIII. fejezete foglalja magában. E költségvetési szerveknek a számlarend hatálybalépésétől számított — 90 na­pon belül — önköltségszámítási szabályzatot kell készíteniük. Az intézményi számlarend és az önköltségszá­mítási szabályzat összeállításáról és ezek előírá­sainak betartásáról vagy betartatásáról a költ­ségvetési szerv vezetője és a számvitel rendjéért felelős vezető (gazdasági vezető) együttesen köte­lesek gondoskodni. E) Analitikus (részletező) nyilvántartások 1. Az analitikus nyilvántartások rendjét — a számlarendben foglalt előírások, valamint a ta­nácsok által kiadott irányelvek megtartásával — a költségvetési szerv a kötelező nyomtatvány­szabványokban, valamint a Pénzügyminisztérium hivatalos kiadványaként kiadott Számviteli Szer­vezési Útmutatókban foglaltak alapján alakítja ki. 2. Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kap­csolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel s az értékadatok számszerű egyeztetésének lehető­ségét biztosítani kell. A költségvetési szerv köteles gondoskodni ar­ról, hogy a költségvetési beszámoló összeállításá­hoz, a pénzügyi információkhoz, továbbá a sta­tisztikai adatszolgáltatásokhoz szükséges érték­adatok vagy a főkönyvi könyvelésből vagy az analitikus nyilvántartásokból rendelkezésre áll­janak. F) Könyvviteli zárlat A költségvetési szervnek a könyvviteli szám­lák adataiból — amelyek magukban foglalják a részben önálló költségvetési szervek adatait is — negyedévenként főkönyvi kivonatot kell készí­tenie. A könyvviteli zárlat határidejét — a külső és belső adatszolgáltatási időpontokkal összhangban — a költségvetési szerv vezetője és a számvitel rendjéért felelős vezető (gazdasági vezető) együt­tesen állapítják meg. A könyvviteli zárlatra vo­natkozó előírásokat a számlarend Függelékének XIV. fejezete tartalmazza. G) Hatálybalépés A közlemény 1984. január 1. napján lép ha­tályba. A számlarendben foglalt kettős könyvvi­teli előírásokat a költségvetési szerveknek — a községi tanácsok felügyelete alá tartozó költség­vetési szervek kivételével — fokozatosan a Ta­nácsi Költségvetési Elszámoló Hivatalok gépi adatfeldolgozásának megszervezéséig, legkésőbb 1984. december 31-ig kell bevezetni. A községi tanácsok felügyelete alá tartozó költ­ségvetési szervek addig mentesek a számlarend előírásainak alkalmazása alól, ameddig a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal nem veszi át tő­lük a könyvviteli adatfeldolgozási feladatokat. Az áttérésig a B/3. pont szerinti egyszeres könyvvi­teli nyilvántartásokat kell vezetniük. Pénzügyminisztérium Számviteli és Szervezési Főosztály IRÁNYMUTATÁSOK — ÁLLÁSFOGLALÁSOK Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 19. Ha a határozatlan időre alkalmazott orvos­vezető egyetértését adja olyan munkakörbe való áthelyezéséhez, amelybe a vonatkozó jogszabály csak határozott időre szóló alkalmazást tesz lehe­tővé, akkor az áthelyezéssel egyidejűleg a munka­viszonya — erre irányuló külön megállapodás nél­kül is — határozott idejűvé alakul át. Az adott tényállás szerint a dolgozó az egész­ségügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó egészségügyi intézmény vezető főorvosa volt. Mun­kaviszonya határozatlan időre szólt. Ilyen munka­viszonyra volt egyébként szüksége az orvosvezetői beosztásba kerüléséhez. Az egyes orvosok munka­viszonyáról szóló 1975. évi 22. számú tvr. 2. §-a ugyanis előírja, hogy — a 4 évi időtartamra szóló, de több ízben is meghosszabbítható — orvosveze­tői kinevezést csak határozatlan időre alkalmazott főorvos kaphat. Az orvosvezető irányítása alá tartozó egészség­ügyi intézményt megszüntették. A munkáltató egy másik intézményben lévő adjunktusi munkakört ajánlott fel az orvosvezetőnek. A dolgozó ezt a fel­ajánlott munkakört elfogadta. Az áthelyezés meg­beszélése alkalmával nem esett szó arról, hogy a felajánlott adjunktusi munkakörre — az idézett tvr. 1. § (1) bekezdése szerint — csak határozott idejű munkaviszony létesíthető. A munkáltató

Next

/
Thumbnails
Contents