Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 35. szám

838 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám (9) A kötelező tartalékalap elsősorban veszteségrendezésre, a tartalékalap-megelőlegezési hitel törlesztésére, majd a (2)—(8) bekezdésben felsoroltakra vehető igénybe. Az (1)—(8) bekezdésben felsoroltak a felhasználás szempontjából sorrendet is jelentenek. A vállalat a kötelező tartalékalapot csak az éves eredményelszámolás során, a rendelkezésre álló tartalékalap és az azt megelőlegező hitel mértékéig használhatja fel. Az alap fel nem használt összegét a következő évre át kell vinni. 14. § | (1) A kötelező tartalékalapból a 13. § (1)—(3) és (5) bekezdésében foglalt előírások szerint igénybe vett összeget a vállalat a következő ütemezés szerint köteles visszapótolni: a) az első évben legalább az igénybe vett öszszeg 10 százalékát; b) az első-második évben összesen legalább az igénybe vett összeg 25 százalékát; c) az első-harmadik évben összesen legalább az igénybe vett összeg 45 százalékát; d) az első-negyedik évben összesen legalább az igénybe vett összeg 70 százalékát; e) az első-ötödik évben a teljes igénybe vett öszszeget. (2) A kötelező tartalékalapból a 13. § (6)—(7) ' bekezdésében foglalt előírások szerint igénybe vett összeg legalább 30 százalékát az első évben kell a vállalatnak visszapótolnia. (3) A visszapótlási kötelezettség — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével — az igénybevételt követő évben kezdődik. (4) A 13. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti igénybevétel esetén a kötelező tartalékalap visszapótlási kötelezettség az új áruház üzemeltetésének negyedik naptári évében kezdődik. (5) Az ipari szövetkezet, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet, továbbá a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó vállalat a kötelező tartalékalapjából külön jogszabályban meghatározott módon hozzájárulhat a Kölcsönös Támogatási Alaphoz. Az alaphoz történő hozzájárulást visszapótlási kötelezettség nem terheli. A Kölcsönös Támogatási Alap felhasználását külön rendelet szabályozza. 15. § A fejlesztési alap képzése és felhasználása (1) A vállalat a felosztható alapból fejlesztési alapot képez. (2) A fejlesztési alapba kell helyezni továbbá: a) a vállalat állóeszköz-állománya után elszámolt értékcsökkenési leírásnak, valamint a jóléti állóeszközök értékcsökkenési leírásának a különféle ráfordítások között elszámolt — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — a 2. számú melléklet szerint meghatározott hányadát; b) a 3. § (2) bekezdés b)—c) pontja szerint az általános nyereségadó-alapot csökkentő összeget, valamint a 3. § (5) bekezdése szerinti nyereségadókedvezményt; c) a tanács fejlesztési alapjából juttatott összeget; d) a szövetkezetek Közös Fejlesztési Alapjából folyósított összeget; e) a más vállalat által átadott fejlesztési alapot, beleértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társulástól származó adózott (felosztott) nyereséget; f) egyéb összeget, amennyiben erről külön jogszabály rendelkezik. (3) A. ki-, illetve áttelepítésre kötelezett budapesti vállalatnál (üzemnél) a fejlesztési alapot — ha a sorolás csak valamely üzemrészt, telephelyet érint, az alapnak a telephely állóeszközeivel arányos részét — zárolt számlán kell kezelni. A zárolt számla terhére csak az 1980. január 1-ét, illetve a későbbi keltezésű kitelepítési határozat kézhezvételét megelőzően keletkezett kötelezettségeket, valamint a forgóalap bővítését, az élet- és munkabiztonságot, továbbá az egészségügyi és szociális célt szolgáló szükséges munkák (beszerzések) költségeit lehet elszámolni. Ezen túlmenően a fejlesztési alap csak a vidékre telepítéssel vagy a budapesti telephelyek összevonásával, áttelepítésével kapcsolatos költségek fedezésére használható fel, illetve a vállalat (telephely) megszűnése esetén a feladatot átvevő vállalat részére adható át. (4) A vállalat az (1) bekezdés szerint legalább akkora összeget köteles a fejlesztési alapjába helyezni, amely a (2) bekezdésben felsorolt és az előző évekről áthozott forrásokkal együtt a 16. § (1) bekezdés a)—c) pontjaiban meghatározott és már fennálló kötelezettségek teljesítésére fedezetet nyújt. (5) A vállalat a negyedévenként elszámolt értékcsökkenési leírás egy hónapra eső részéből a fejlesztési alapot illető összeget havonta az illetékes banknál vezetett „Fejlesztési Alap (amortizációs) betétszámla", illetve a „Beruházási betétszámla" javára köteles átutalni. 16. § (1) A vállalat a fejlesztési alapot a következő sorrendben és célokra használhatja fel: a) az állammal, bankkal szembeni kötelezettségek teljesítésére; b) forgóalap-feltöltésre;