Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 839 c) más jogi vagy természetes személyekkel szemben fennálló (fejlesztési alapból fizetendő) tartozások, kötelezettségek rendezésére; d) az a)—c) pontokban foglalt kötelezettségek teljesítése után — a költségvetés által visszatérí­tett általános nyereségadóval együtt — veszteség­rendezésre; e) a vállalat saját elhatározásának megfelelő fejlesztési célú kifizetésre, illetve a hitelfelvétel­hez szükséges saját erő biztosítására, a beruházási célú gépek és berendezések importjával összefüggő forintfedezetek biztosítására; egyéb célra, ameny­nyiben erről külön jogszabály rendelkezik. (2) A vállalat a fejlesztési alapján az (1) bekez­désben meghatározott célokra fel nem használt pénzösszegeket: a) ideiglenesen vagy véglegesen átengedheti más vállalat, intézmény vagy tanács számára, illet­ve annak terhére kereskedelmi hitelt vagy előleget nyújthat; b) gazdasági társulás céljára felhasználhatja, szövetkezetek esetében a szövetkezetek Közös Fej­lesztési Alapjára befizetheti; c) a vállalati dolgozók lakásépítésének támoga­tására használhatja fel. A részesedési alap képzése és felhasználása 17. § (1) Az anyagi ösztönzés érvényesítése céljából — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a vál­lalat a felosztható alap terhére a 15. § (4) bekez­désében előírt kötelezettségek fedezetének biztosí­tása után a 19. § szerinti progresszív nyereségadó fizetése mellett részesedési alapot képezhet. (2) Ha a vállalat nyereséges, részesedési alap képzésre azonban az (1) bekezdésben leírt sorrend betartásával nincs lehetősége, akkor a városi-köz­ségi hozzájárulással — a szövetkezeteknél az ér­dekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásá­val is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövet­kezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is —, a külön jogszabály szerint meg­határozott fizetési kötelezettséggel, valamint az ál­talános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap­képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap­igénybevétellel növelt nyereségből legfeljebb a bérköltség 2%-ának megfelelő minimális részese­dési alapot képezhet. (3) Ha a minimális részesedési alap a 19. §-ban leírtak alapján progresszív adó alá esik, egyidejű­leg az adó fedezetét is biztosítani kell. A minimális részesedési alap és a progresszív adó együttesen a (2) bekezdésben meghatározott összeget nem ha­ladhatja meg. (4) A részesedési alapot terhelő újítási díjakkal a (2) bekezdésben meghatározott mérték túllép­hető. (5) Közvetlenül — a progresszív nyereségadó fi­zetése nélkül — a részesedési alapba kell helyezni továbbá: a) a vállalat jutalom jellegű bevételeit, az MT-SZOT Vörös Zászló, valamint a Kiváló Vál­lalat cím adományozásával kapcsolatos összeget; b) az állami felügyeleti szervek által vagy jog­szabály alapján egyéb címen az alapba juttatott összeget. 18. § (1) A 17. § szerint számított összegek — az elő­ző évi alapmaradvánnyal együtt — képezik a. vál­lalat részesedési alapját. (2) A részesedési alap felhasználásáról — ideért­ve a kifizetési jogcímeket is — a 13/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet rendelkezik. A részesedési alapból teljesítendő kifizetések kötelező sorrendje a következő: a) a 17/1980. (X. 29.) MüM számú rendeletben előírt bérfejlesztési befizetés teljesítése; b) jóléti és kulturális alap hiány rendezése; ej egyéb — jogszabályban meghatározott — ki­fizetések. 19. § (1) A vállalatnak a 17. § (1) bekezdése szerint képzett és a részesedési alapból újítások díjazására fordított összeggel csökkentett részesedési alapját progresszív nyereségadó-fizetési kötelezettség ter­heli. (2) A progresszív nyereségadó mértéke a része­sedési alapból újítások díjazására fordított összeg­gel csökkentett bérarányos részesedési alapképzés Ny nagyságától és a jövedelmezőségi mutató E+B alakulásától függ. (3) A progresszív nyereségadó számítási módja a következő: Jövedelmező­ségi mutató Ny E+B A részesedési alapból újítások díjazására fordított összeggel csökkentett részesedési alap a bérköltség százalékában Adókulcs a részesedési alap képzésére sávonként felhasznált összeg százalékában 0—2 • . • •'' • .'',-*'?>•' •* i 0,0—4,0 közötti rész után 200 2,01—4 0,0—0,5 közötti rész után 0 0,5—4,0 közötti rész után 200 4,01—6 0,0—1,0 közötti rész után 1,0—4,0 közötti rész után 0 200

Next

/
Thumbnails
Contents