Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 835 zájárulás összegével, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltség Alapra — külön jogszabály szerint — elszámolható összeggel; e) magasabb szintű jogszabályban vagy a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott egyéb összegekkel. (3) A vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereséget — amennyiben külön jogszabály így rendelkezik — a nyereségadó-alap számításánál meghatározott összegekkel növelni kell. (4) A vállalat általános nyereségadóként a nyereségadó-alap 45 százalékát fizeti. (5) A befizetendő általános nyereségadó összegét csökkenti a 43/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 7. § (1) bekezdése alapján beruházási állami támogatásként engedélyezett, valamint a 328/1975. (PK 39.) PM—KkM számú együttes közlemény 1/2. pontja alapján a konvertálható export árualapok fejlesztéséhez, továbbá a 30/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 2. § (2) bekezdése alapján igénybe vehető nyereségadó-kedvezmény. (6) Az általános nyereségadó összegét — amenynyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés úgy rendelkezik — a szerződésben meghatározott módon csökkenteni kell. Az alapok képzésének rendje 4- § (1) A vállalat a különféle ráfordítások között elszámolható összegből jóléti és kulturális alapot képez. (2) A vállalat a jogszabályok előírásainak figyelembevételével — a szakszervezet vállalati szervének (ipari szövetkezeteknél a szövetkezeti bizottság, a továbbiakban együtt: szakszervezet) véleményét kikérve — a városi-községi hozzájárulással — szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is —, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap-képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap-igénybevétellel növelt, a 17. § (2) bekezdése szerinti minimális részesedési alapképzéssel és az ahhoz tartozó progresszív adóval, a vállalati magasabb vezetőállású dolgozók prémiumával, jutalmával, valamint a kötelező tartalékalap-visszapótlással csökkentett, a kötelező tartalékalap-igénybevétellel növelt nyereségből, (a továbbiakban: felosztható alap) fejlesztési, részesedési és elkülönített tartalékalapot képezhet. A jóléti és kulturális alap képzése és jelhasználása 5- § (1) A. vállalat — a kisvállalat kivételével — köteles a számviteli előírásoknak megfelelően közvetlenül a jóléti és kulturális alapjába helyezni a különféle ráfordítások között elszámolt következő összegeket: a) A vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 17/1980. (X. 29.) MüM számú rendelet szerint képzett összlétszámra vetítve — a szerződéses üzemeltetésű formában működő üzleteknél és részlegeknél a létszámba a vezető is beleértendő — évenként és személyenként a Minisztertanács által az állami költségvetés jóváhagyásakor meghatározott összeget; b) A szakmunkástanulók, a szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai tanulók és az időszakos munkában foglalkoztatott tanulók étkeztetésével kapcsolatban a képzett összlétszám számításánál figyelembe nem vett előbb felsorolt tanulólétszámra számítva, fejenként és naponként az élelmezési költség rezsiköltséggel és térítési díjjal csökkentett összegét; c) A gyermekintézmények bevételekkel csökkentett, ténylegesen felmerült fenntartási és üzemeltetési költségét (a továbbiakban: nettó működtetési költség) legfeljebb az ellátott átlagos gyermeklétszám alapján képzett, az adott évre érvényes, változó költségeket tartalmazó normarész és a férőhelyi létszám alapján képzett, az adott évre érvényes, állandó költségeket tartalmazó normarész együttes összegéig; d) A jóléti állóeszközök állóeszköz-fenntartási költségeit, továbbá az üzemi étkeztetés rezsiköltsége címén felmerült tényleges kiadásokat, valamint a kivitelező építőiparban a főétkezés nyersanyagértékéhez nyújtott — jogszabályban meghatározott — munkáltatói hozzájárulás tényleges mértékének 60 százalékát. (2) Az a vállalat, amelynek létszámarányosan képezhető bázisévi alaprésze — az (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított összegnél kisebb, az elszámolható mértékét, évente 100 forinttal, legfeljebb azonban az (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított összegig megemelheti; — az (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított összeggel megegyezik vagy ennél magasabb, az elszámolható mértéket nem emelheti. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt összeget negyedévenként egyenlő részletekben kell elszámolni. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a más vállalatnál, valamint a közösen létesített intézményekben elhelyezett gyermekek után is a jóléti és kulturális alapjába helyezheti a vállalat, amennyiben hozzájárul az adott gyermekintézmény működéséhez. Az ilyen címen elszámolt, egy