Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 35. szám

836 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám elhelyezett gyermekre jutó összeg azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget, illetőleg nem lehet több, mint a gyermekintézményt kezelő (üzemeltető) részére átutalt öszszeg. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott összegen felül közvetlenül a jóléti és kulturális alapba kell helyezni: a) a jóléti és kulturális alapból fenntartott intézmények bevételeit (beleértve a más vállalattól, szervtől kapott, jóléti és kulturális átutalásokat és a dolgozók befizetéseit is), b) a külön jogszabályban meghatározott központi alapból a vállalatnak juttatott jóléti célú összegeket. (6) A jóléti és kulturális alap kiegészíthető a részesedési alapból. (7) Ha a jóléti és kulturális alap kiadásai meghaladják az \l) és (4)—(6) bekezdések szerint képezhető, valamint a korábbi években fel nem használt összeget, azaz jóléti és kulturális alaphiány keletkezik, a vállalat köteles a hiány mértékéig a részesedési alapjából azt kiegészíteni, még abban Éí esetben is, ha emiatt részesedési alap hiánya keletkezik, illetve az alaphiány nő. (8) A jóléti és kulturális alap fel nem használt része a következő években felhasználható. 6- § (1) A vállalat a jóléti és kulturális alapját a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére a következő jogcímeken használhatja fel: a) a jóléti intézmények — beleértve a gyermekintézményeket is — fenntartási és üzemeltetési (a továbbiakban: működtetés), valamint állóeszközfenntartási költségeinek fedezésére; b) kedvezményes üzemi étkeztetésre; c) segélyekre; d) szociális, kulturális és sportcélokra; e) a dolgozók üdültetésére, valamint . f) egyéb, külön jogszabályban meghatározott és az alapot terhelő szociális, kulturális kifizetésekre. (2) A vállalat jóléti és kulturális alapjából más vállalatnál, szervnél működő intézmény működtetéséhez az (1) bekezdés a)—b) és d)—e) pontjában meghatározott célokra hozzájárulást adhat. 7- § (1) A kollektív szerződésben (szövetkezet esetén a szövetkezet munkaügyi szabályzatában) kell meghatározni a felhasználható jóléti alap kereteit, illetve összegét, és ezen belül a 6. § (1) bekezdés a)—b) és f) pontokban felsoroltak esetében felhasználási jogcímek szerinti részletezését, egymás közötti arányát is. (2) A vállalat — a szakszervezet véleményének meghallgatásával — dönt a kedvezményes üzemi étkeztetésre és a gyermekintézmények üzemeltetésére felhasználható rész, valamint a jóléti intézmények állóeszköz-fenntartása tekintetében. Az alap további felhasználásáról — segély, szociális, kulturális és sportcélok, valamint üdültetés — a szakszervezet határoz a vállalat véleményének kikérése után. 8- § (1) A vállalat jóléti (szociális, kulturális és sport) intézményeket (állóeszközöket) — ideértve a meglevő fejlesztését, valamint az új létesítményekhez szükséges fogyóeszközök első beszerzését is — csak a rendelkezésre álló fejlesztési alapjából létesíthet (vásárolhat). (2) A vállalat hozzájárulást adhat saját fejlesztési pénzeszközeiből — amennyiben azt jogszabály nem zárja ki — jóléti intézmény más vállalatnál (tanácsnál) történő létesítéséhez, fejlesztéséhez, valamint az új létesítményekhez szükséges fogyóeszközök első beszerzéséhez. Az érdekeltségi alapok képzése és felhasználása 9- § A vállalati érdekeltségi alapok képzésével és felhasználásával kapcsolatos elszámolási és nyilvántartási előírásokat a vállalatra érvényes számlakeret tartalmazza. A tartalékalap képzése és felhasználása 10. § (1) A vállalat — a 3. § (3) bekezdése szerinti összeggel növelt és a 3. § (2) bekezdése szerinti összeggel, valamint az általános nyereségadóval csökkentett elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségből (a továbbiakban: általános nyereségadóval csökkentett nyereség) — kötelező tartalékalapot képez. (2) A kötelező tartalékalap-képzés évenkénti mértéke az általános nyereségadóval csökkentett nyereség 20 százaléka. (3) Ha a vállalatot a 13. § (1)—(3) és (5)—<7) bekezdése alapján a korábbi években történő igénybevétel miatt visszapótlási kötelezettség terheli, akkor a visszapótlást az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap-képzési kötelezettséggel csökkentett nyereségből, a kötelező tartalékalap képzésén felül kell teljesítenie. (4) Ha a vállalatnak tartalékalap-megelőlegezési hiteltörlesztési kötelezettsége van, az éves törlesztő részletet a (3) bekezdésben leírt kötelezettségek előtt, visszapótlás jelleggel a kötelező tartalék-