Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 35. szám

834 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám „4. Az engedély nem jogosít a méretkorlátozással védett halfajok kifogására, amelyeket haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe. Ugyancsak tilos kifogni a természetvédelmi oltalom alatt álló halakat. A méretkorlátozással védett halfajok: angolna, bálin, csuka, fekete sügér, harcsa, kecsege, kősüllő, márna, ponty, süllő, sebes- és szivárványos pisztráng. Természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok: magyar bucó, német bucó, cifra különte, balkáni csík, kövicsík, réticsík, vágócsík, dunai ingola, dunai galóca, felpillantó küllő, halvány foltú küllő, lápi póc, magyar vagy petényi márna, selymes durbincs, sujtásos küsz, tarka géb és a vaskos csabak. 5.' Az előbbi pontban fel nem sorolt halakból (keszegfélék, kárászok, törpeharcsa stb. naponta 5 kg fogható ki." A pénzügyminiszter 37 1981. (X. 27.) PM számú rendelete a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról A vállalati jövedéiemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: JR) 16. -§ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének meghallgatásával — a következőket rendelem: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a JR 1. §-ában meghatározott vállalatokra terjed ki. (2) A rendeletet a JR 1. §-ának (2) bekezdésében említett kisvállalatra a 23—28. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) E rendelet alkalmazása szempontjából a vállalat — tröszti vállalat esetében a tröszt — besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal mindenkori érvényes ágazati rendszere az irányadó. (4) A JR mellékletében felsorolt vállalatok nyereségadózása, érdekeltségi alap képzése és felhasználása külön szabályozás szerint történik. A nyereségadó 2. § (1) A vállalat az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségéből nyereségadót köteles fizetni. (2) A nyereségadó két részből áll: az általános nyereségadóból és a részesedési alapképzés után fizetendő progresszív nyereségadóból. (3) Az adókötelezettség a vállalat gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik és a vállalat megszűnéséig tart. A beszámolási időszak az év első napjától (az év közben alakult vállalatnál a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig terjedő időszak. (4) A vállalat megszüntetése, átszervezése esetén a jogutód felelős a megszűnő vállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének teljesítéséért. (5) A felszámolás alatt levő vállalat nyereségadó-fizetési kötelezettségének a felszámolás kezdő időpontjára készült mérleg alapján köteles eleget tenni. Az általános nyereségadó alapja és mértéke 3. § (1) Az általános nyereségadó alapja a JR 3. ,§ (2) bekezdésében és a JR 5. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján meghatározott támogatásokkal növelt, illetve elvonásokkal csökkentett és a JR 4. § szerinti árkülönbözeti tartalékalap képzéssel és felhasználással, továbbá jogszabályban meghatározott és az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménybe be nem számítható alapképzéssel módosított mérleg szerinti nyereség. [A továbbiakban: az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség.] (2) A vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségét a nyereségadó számításánál csökkenteni kell: a) a városi és közösségi hozzájárulás összegével; b) az állami beruházásokra nyújtott állami kölcsön — a kölcsönszerződés szerint az (adózatlan nyereséget terhelő — törlesztési kötelezettségének összegével; c) a vállalati beruházásokhoz állami támogatásként engedélyezett állami kölcsön — adózatlan nyereséget terhelő — törlesztési és az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség összegével; d) a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó vállalatoknál az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hoz-