Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 32. szám
772 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám teljesítmény alapján díjazott alaptevékenységhez tartozó fizikai munkák munkaidőn túli elvégzésére, amelyek egyébként nem tartoznak a tag munkaköri feladatai közé. (2) A külön megállapodás azokkal az előző évben legalább 2200 munkaórát teljesített nem nyugdíjas tagokkal köthető, akik a munkamegállapodás szerint a tárgyévben is legalább ilyen mértékű munka teljesítésére, illetőleg — a tagsági viszony évközi keletkezése esetén — a 2200 munkaóra arányos teljesítésére vállalnak kötelezettséget. 2- § (1) A munkakörön és munkaidőn túli munka elvégzésére fordított munkaidő nem haladhatja meg a tárgyévi munkamegállapodásban vállalt éves munkaidő 50%-át. (2) A munka díját a megfelelő munkadíjtételek1 alapulvételével kell meghatározni. 3. § A munkakörön és munkaidőn túli munka végzésére kötött külön megállapodás alapján ledolgozott munkaidőt és munkadíjat a fizetett szabadság, a tanulmányi szabadság, a fizetett szabadnapok tartamának és a háztáji föld mértékének megállapításánál, a betegségi segély összegének és a folyósítás tartamának számításánál, valamint az e juttatások és a fizetett távollét alapjául szolgáló átlagrészesedés kiszámításánál nem lehet figyelembe venni. 4. § A termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló alkalmazottak munkakörön és munkaidőn túli munkavégzésére az általános munkajogi rendelkezések vonatkoznak.5. § A termelőszövetkezet a külön megállapodás alapján végzett munkára fordított munkaidőt és az erre kifizetett munkadíjat köteles elkülönítetten nyilvántartani. 6. § (1) Ez a rendelet 1982. január h napján lép hatálvba. (2) A termelőszövetkezeti tagok munkakörön és munkaidőn kívüli részes munkavállalására külön jogszabály3 rendelkezései az irányadók. Váncsa Jenő s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1 41981. (II. 20.) MÉM—MüM számú effyüttes rendelet. 2 A 3 1981. (IV. 271 MüM számú rendelettel módosított 171079. (XII. 11 MüM számú rendelet. * 11/1981. (VI. 191 MÉM számú rendelet. A munkaügyi miniszter 8/1081. (IX. 29.) MüM számú rendelete a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendelet módosításáról A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem: A másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóió — a 22/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelettel módosított — 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: R) 1. §-ának (2)—(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Másodállás és olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez, amely a főállás (esetleges további munkaviszony) munkaidejét érinti, a dolgozó főállása — és esetleges további munkaviszonya — szerinti munkáltatónak az előzetes írásbeli engedélye is szükséges. (3) Mellékfoglalkozás és — a főállás munkaidejét nem érintő — munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a dolgozó köteles a főállása szerinti munkáltatónál a szerződéskötést megelőzően írásban bejelenteni. (4) A főálláson kívüli foglalkoztatásra kötött szerződés érvénytelen, ha azt a) az előírt engedély nélkül f(2) bekezdés], b) bejelentési kötelezettség esetén a munkáltató tilalma ellenére [5/A. § (1)—(2) bekezdés], illetve c) a megengedett munkaidőt [4. § (1) bekezdés e) pont] meghaladó foglalkoztatásra kötötték meg." » 2. § Az R. 4. § (1) bekezdésének d)—/) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: 1(1) A főállású dolgozó más munkáltatónál történő loglalkoztatósához szükséges engedély a foglalkoztatni kívánó munkáltatónak a (2) bekezdésben meghatározott kérelme alapján csak abban az esetben adható meg, ha] ,,d) a dolgozó a munkáltatójánál legalább két éve munkaviszonyban áll; ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha a dolgozó másodállása, a főállás munkaidejére eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a főállást megelőzően létesült, vagy ha a dolgozót lakásszövetkezet választott tisztségviselőjeként kívánják foglalkoztatni, e) a dolgozó munkaideje a másodállásban, a mellékfoglalkozásban és a munkavégzésre irányuló — engedélyezés, illetve bejelentés alá eső