Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 637 — az engedélyezett terv szerinti egyes szerke­zeti elemek helyett mást építettek be, de az a tervezett szerkezettel alapvető jellemzői­ben (pl. teherbírás, méret, hőszigetelés stb.) legalább egyenértékű, továbbá — az épület külső megjelenése csak a fentiek következtében változott. Összefoglalva: az építési engedélytől eltérés jel­legétől függően az építésügyi hatósági intézkedé­sek az alábbiak szerint csoportosíthatók: — ha az eltérés olyan, amelyhez — a 13/1979. (VIII. 30.) ÉVM számú rendelettel módosí­tott 2/1979. (I. 18.) ÉVM számú rendelet 20. §-ának (1) bekezdése értelmében — az épít­tetőnek nem kellett az építésügyi hatóság engedélyét kérnie, a használatbavételi enge­dély megadható, de — a 14/1979. (VIII. 30.) ÉVM számú rendelettel módosított 3/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet 2. §-a (4) be­kezdése b) pontjának megfelelően — köte­lezni kell az engedélyest az engedélyezett és a kivitelezett állapot közötti eltérést fel­tüntető helyszínrajz és műszaki tervek be­nyújtására; — ha az eltéréshez az építtetőnek az építés­ügyi hatóság engedélyét kellett volna kér­nie, de az eltérés nem minősül jelentősnek, az építtetőt — a használatbavételi engedély kiadásának egyidejű megtagadása mellett — fennmaradási engedély iránti kérelem előterjesztésére kell kötelezni, és szabálysér­tési felelősségrevonását indokolt kezdemé­nyezni, — ha az eltérést az építésügyi hatóság jelen­tősnek minősíti, az építtetőt — a használat­bavételi engedély kiadásának egyidejű meg­tagadása mellett — fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására kell kötelezni és őt — a fennmaradási engedély megadá­sával egyidejűleg — építésrendészeti bírság­gal kell sújtani. C) Fennmaradási engedélyezési eljárás Á fennmaradási engedély — a végleges fennmaradási engedély,1 — a visszavonásig érvényes fennmaradási en­gedély, vagy — meghatározott (naptári napokban, hetekben, hónapokban vagy években) időre szóló fenn­maradási engedély lehet. Mindhárom fennmaradási engedélyfajta magá­ban foglalja a használatbavétel engedélyezését is; erre a határozatban külön kitérni nem szükséges. Végleges fennmaradási engedély arra az épü­letre (építményre) adható, amely — átalakítással vagy anélkül — nem gátolja a területrendezési terv végrehajtását, a tervszerű területfelhaszná­lást, területfejlesztést, illetőleg a fennmaradása a terület rendeltetésével nem ellentétes, és megfe­lel a kötelező (általános érvényű, illetőleg eseti) hatósági előírásoknak. Az átalakítást — ha ez szükséges — a végleges fennmaradási engedély­megadásáról szóló határozatban el kell rendelni. Visszavonásig, illetve meghatározott időre szóló fennmaradási engedély kiadására akkor kerülhet sor, ha az építmény (épület) csak a terület jövő­beni tervezett rendeltetésszerű felhasználásáig maradhat fenn. Ezen fennmaradási engedély meg­adása esetében is vizsgálni kell a vonatkozó ható­sági előírások betartását és ennek érdekében —­szükség esetén — ugyancsak indokolt az átalakí­tást elrendelni. Ha csak egy-két éves időtartam­ra szóló fennmaradás volna engedélyezhető és ezért jelentős átalakítás elrendelése nem lenne célszerű, az építésügyi hatóság a fennmaradás en­gedélyezése helyett mérlegelje — méltányosan megállapított, két évnél nem hosszabb határidő ki­tűzésével — a bontás elrendelését. A visszavonásig, illetőleg a meghatározott időre szóló fennmaradási engedély magában hordja azt a jelentős bizonytalansági tényezőt, hogy az épít­ményt (épületet) előbb-utóbb az építtetőnek saját költségén — kártalanítási igény nélkül — le kell bontania. Ezt az építésrendészeti bírság kiszabása során indokolt figyelembe venni, s az építésrendészeti bírságról szóló rendelet keretei között úgy mérle­gelni, hogy az előreláthatólag rövid időn (5 éven) belül történő visszavonásig vagy meghatározott időre szóló fennmaradás engedélyezése esetén a bírság mértéke inkább az alsó határhoz közelítsen. II. Megelőző és feltáró építésrendészeti tévé­kenység A megelőző és feltáró építésrendészeti tevékeny­ség elsősorban az építésügyi hatóság, továbbá köz­ségben az egységes szakigazgatási szerv feladata. Ebben a munkában alapvető követelmény a folya­matosság és a rendszeresség. A hangsúly a meg­előzésen van, hogy a fennmaradás engedélyezésére egyre ritkábban kerüljön sor csupán azért, mert a kész épület jelentős népgazdasági értéket képvisel. Az építésrendészeti ellenőrzéseket — a település (terület) jellegétől függően — egy- vagy kéthe­tenként célszerű végezni. Különös jelentősége van az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelke­ző településeken a szombat-vasárnapi ellenőrzé­seknek. Az építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv kezdeményezze a helyi tanács végrehajtó bizottságánál, hogy a vb. hívja, illetőleg kérje fel az építésrendészeti ellenőrzésre és a tapasztalatok­ról szóló jelzésadásra a tanács hivatali apparátu­| sának a dolgozóit és a tanácstagokat, továbbá a I megfelelő tanácsi bizottságokat is. Célszerű az el­| lenőrzési tevékenységbe társadalmi aktívákat is

Next

/
Thumbnails
Contents