Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 25. szám
25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 631 veszteséges gazdaság igazgatója, illetve a veszteséges termelőszövetkezet vezetősége határoz. A határozathozatal előtt ki kell kérni a Bank véleményét. (5) A veszteségrendezésre felhasznált alapok visszapótlása 5 éven belül, az adózatlan eredmény terhére történhet. A tartalékalap visszapótlása kötelező. A veszteség- vagy alaphiányrendezési eljárás 3. § (1) Ha a veszteséges nagyüzem év végi mérlegbeszámolója szerinti vesztesége és alaphiánya a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott forrásokból nem rendezhető, azt a veszteséges gazdaság az alapító szervének, a veszteséges termelőszövetkezet a megyei tanács elnökének a mérleg megállapítását követő 10 napon belül köteles bejelenteni. A bejelentés alapján az alapító szerv vezetője, illetve a megyei tanács elnöke a veszteség vagy alaphiány rendezésére eljárást indít (a továbbiakban: veszteségrendezési eljárás). (2) El kell rendelni a veszteségrendezési eljárást a veszteséges nagyüzemnél abban az esetben is, ha a pénzügyminiszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, a Bank elnöke, vagy termelőszövetkezetnél a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke javasolja. Veszteségrendezési eljárás megindítását a veszteséges nagyüzem, vagy veszteséges termelőszövetkezet esetében az illetékes területi szövetség elnöksége is kérheti. (3) A veszteségrendezési eljárás célja a veszteség vagy alaphiány megszüntetése, az előidéző gazdálkodási okok feltárása és olyan intézkedések kezdeményezése, amelyekkel a gazdasági és pénzügyi egyensúly helyreállítható. (4) A veszteségrendezési eljárás elrendeléséről értesíteni kell: a) a Pénzügyminisztériumot, b) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, c) a Bankot, d) a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, ha az eljárás megindítását az javasolta, e) a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, ha az eljárás megindítását az javasolta, f) a veszteséges nagyüzem igazgatóját, illetőleg vezetőségét, g) veszteséges termelőszövetkezetnél az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet, h) a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága területileg illetékes szervét (a továbbiakban: bevételi szerv), i) veszteséges termelőszövetkezet esetén az illetékes területi szövetség elnökségét, j) veszteséges gazdaság esetén az illetékes szakszervezetet. 4. § (1) A veszteségrendezési eljárást bizottság folytatja le. A bizottság 4—6 főből áll. A bizottságot és annak elnökét a veszteséges nagyüzemtől független szakemberekből az alapító szerv, illetve a megyei tanács elnöke jelöli ki. Tagjai a bizottságnak a Bank és a bevételi szerv által javasolt személyek is. Veszteséges termelőszövetkezet esetében a területi szövetség kérésére a bizottságba a területi szövetség képviselőjét is ki kell jelölni. (2) A bizottságba ki kell jelölni a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által javasolt személyt is. (3) A veszteségrendezési eljárást a tárgyévi mérlegbeszámoló pénzügyi-gazdasági ellenőrzését követően kell lefolytatni. A veszteségrendelési eljárás során a bizottság szakértőket is igénybe vehet. (4) A veszteségrendezési eljárással kapcsolatban felmerülő költségek (szakértői, kiszállási stb.) — az eljárásban részt vevő nem nyugdíjas dolgozók munkabérét kivéve — a veszteséges nagyüzemet terhelik. (5) A veszteségrendezési eljárást az elrendelésétől számított 60 napon belül, az év végi mérlegbeszámolója szerint veszteséges nagyüzem esetében legkésőbb április 30-ig be kell fejezni. (6) A veszteségrendezési eljárás során a veszteséges nagyüzem vezetői, továbbá minden tagja és alkalmazottja köteles az eljárásban részt vevőknek a szükséges felvilágosításokat és adatokat megadni, a vizsgálat lefolytatását elősegíteni. 5- § (1) A veszteségrendezési eljárás során a) meg kell állapítani, hogy a veszteséges nagyüzem a 2. § szerinti minden saját forrását igénybe vette-e a rendezéshez, b) fel kell tárni a veszteséget előidéző okokat és a személyes felelősséget, c) javaslatot kell tenni a pénzügyi rendezés módjára és feltételeire, a gazdálkodás megjavítására, ennek keretében a termelési szerkezet, a mezőgazdasági és egyéb tevékenység módosítására. (2) A bizottság az (1) bekezdésben foglaltak szerint — a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervével (a továbbiakban: a megyei mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szervvel), a Bankkal és a területi szövetséggel egyeztetett — intézkedési javaslatot készít az alapító szerv, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) részére. A javaslathoz csatolni kell a bevételi szervnek a veszteséges termelőszövetkezet pénzügyi rendezésére vonatkozó álláspontját. Az alapító szerv, illetőleg a megyei pénzügyi szakigazgatási szerv a veszteségrendezés javasolt pénzügyi forrásait — a bevételi szerv ál-