Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 433 (4)14 A közületi szerv az adóelőleg levonásáért és befizetéséért, a visszatartási jog gyakorlásáért, illetőleg a számlaérték átutalásának elmulasztása esetén az adó- és egyéb köztartozásért egyetemleges felelősséggel tartozik. B) Az adó kivetése adóátalány, állandó adókulcs (adótétel) útján 11. § A pénzügyminiszter az egyébként adóbevallásadási kötelezettség alá eső egyes tevékenységekből származó adóköteles jövedelem után járó általános jövedelemadónak az általa meghatározott adóátalány, állandó adókulcs (adótétel) útján történő megállapítását rendelheti el. Vhr. 47. § (1) Adóátalány útján adóznak a) a lakossági szükségletet kielégítő kisiparosok, magánkereskedők [Vhr. 15. § (3) és (5) bek.]; b) azok, akik mezőgazdasági vontatóval (traktorral), vontatóhoz kapcsolható pótkocsival, munkagéppel, tehergépkocsival ellenértékért munkát végeznek; c) azok, akik helyiséget nem lakás, hanem üdülés (pihenés) vagy egyéb (műhely, üzlet, garázs stb.) célra magánszemélyeknek adnak bérbe, albérletbe, ide nem értve a szálloda és penzió (kemping), valamint az idegenforgalmi és más erre felhatalmazott szerv által közvetített fizetővendéglátás esetét; d) azok. akik nem lakást, hanem egyéb helyiséget lakás céljára adnak bérbe vagy albérletbe. (2) Adóátalány útján nem adóztatható: a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott az az adózó, akinek az előző évi adóköteles jövedelme a 150 000 forintot meghaladta: b) aki az adóévben — tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt — átlagosan egynél több alkalmazottat foglalkoztat. (3) Ha az adókötelezettség az adóévben keletkezett, az adóévben, továbbá az azt követő évre adóátalányt megállapítani nem lehet. Ez utóbbi alól • kivételt képez az az eset, ha az adózó tevékenységét a megelőző évben legalább 10 hónapon át — idényszakmában a teljes idényben — gyakorolta. (4) Az adóátalány évi összegét az adóévet megelőző teljes évnek az R. 7. §-a szerint megállapított adóköteles jövedelme alapján, az R. 8. §-ának (1) bekezdésében szereplő adókulcsok alkalmazásával, az' adókedvezményekre, valamint a szakmai és egyéb adottságokra tekintettel kell megállapítani. (5) Az adóátalány nem foglalja magában az alkalmazottak után járó általános jövedelemadót. 14 Az R. 10. §-ának (4) bekezdése, az R/l. 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel az R. szövege kiegészült. (6) A (2)— (4) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni az alábbi esetekben, amelyekben az adóátalányt a következők szerint kell megállapítani : a) az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett bérbe-, albérletbeadók — az üdülés (pihenés) céljára történő hasznosítás kivételével — a bruttó bevétel 30%-ának megfelelő adóátalányt kötelesek fizetni; b) a helyiséget üdülés (pihenés) céljára bérbe-, albérietbeadók [(1) bek. c) pont] évi 50 000 Ft-ot meg nem haladó bevétel esetén 30%-os, évi 60 000 Ft-ot meg nem haladó bevétel esetén 35%-os, évi 70 000 Ft-ot meg nem haladó bevétel esetén 40%-o-s, évi 80 000 Ft-ot meg nem haladó bevétel esetén 45%-os, évi 90 000 Ft-ot meg nem haladó bevétel esetén 50%-os, évi 120 000 Ft-ot meg nem haladó bevétel esetén 55%-os, évi 120 000 Ft-ot meghaladó bevitel esetén 60%-os adókulccsal a bruttó bevételre számított adóátalányt kötelesek fizetni. (7) Helyiségnek üdülés, pihenés céljára történő átengedése esetén: a) az adóátalány alapja — akár ellenértékért, 'akár ingyenesen történt az. átengedés — nem lehet kisebb annál az összegnél, amit a vendég hasonló esetben az idegenforgalmi szerv útján általában fizetett volna. Amennyiben az átalány alapja az előzőek szerint nem állapítható meg, az adóátalány alapjaként évi 24 000 forint összeget kell vélelmezni; b) az adóátalány alapjának megállapításánál — ha a használatra való' átengedés ingyenesen történt — a 14 éven aluli gyermeket, továbbá a bérbe-, albérletbeadónak és házastársának egyeneságbeli rokonait, testvéreit, ezek házastársait és gyermekeit számításon kívül kell hagyni. Egyéb ingyenes átengedés esetén — az elszállásolt személyek számától függetlenül — évenként összesen legfeljebb 14 vendégéjszakát lehet az adóátalány alapjának megállapításánál figyelmen kívül hagyni. Vhr. 48. § (1) Az adóátalány útján adózó kisiparosok és magánkereskedők abban az esetben is kötelesek a következő év január 15. napjáig adóbevallást adni, ha az adóév folyamán elért adóköteles jövedelmük a 150 000 forintot meghaladta, vagy a Vhr. 15. § (3) és (5) bekezdésében, illetőleg a Vhr. 47. § (2) bekezdése b) pontjában meghatározott feltételeknek nem feleltek meg. Ezekben az esetekben, továbbá a Vhr. 29. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott jövedelememelkedés esetében az adóévre előírt adóátalányt adóelőlegnek kell tekinteni, és vele szemben a végleges adót meg kell állapítani.