Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

484 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám (2) Átalányozott időszakra adóhiányt megállapí­tani csak abban az esetben lehet, ha az (1) bekez­dés vagy a Vhr 29. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti bevallásadási kötelezettségét az adózó el­mulasztotta, illetve valótlan bevallást adott. (3) A Vhr. 47. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet folytató és adóátalá­lány útján adózó személy az (1) bekezdésben meg­jelölt időpontig felhívás nélkül köteles adóbeval­lást adni, ha az adóévben — elért adóköteles jövedelme a 150 000 forintot meghaladta, vagy — járműveinek, munkagépeinek száma emelke­dett, vagy — az adóköteles jövedelme az adóátalánynál alapul vett jövedelemhez képest 20%-ot meghala­dó mértékben emelkedett. Ha az adózó e kötelezettségét nem megfelelően teljesíti, vele szemben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. (4) Az adóátalányt az adóhatóság (adóközösség) a következő évre adóbevallásra felhívással vagy anélkül is — a rendelkezésre álló adatok alapján — megváltoztathatja, illetőleg az adóátalányozást megszüntetheti. (5) Az adóátalány megállapítása egy naptári év­re történik, és a következő naptári évekre is válto­zatlan marad, ha újabb határozattal, fizetési meg­hagyással meg nem változtatják. Az adózó adóáta­lányának módosítását a Vhr. 30. § (1) bekezdésé­ben meghatározott időben adóbevallás adásával kérheti. Vhr 49. § (1) Az adóhatóság (adóközösség) a Vhr. 47. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő, 5000-et meg nem haladó lélekszámú községben, kizárólag helyben működő, alkalma­zott és társ nélkül dolgozó kisiparos, illetőleg ma­gánkereskedő esetében tételes (rögzített) átalányt állapít meg, ha az ahhoz alapul szolgáló év adó­köteles jövedelme 100 000 forintnál nem több. (2) Tételes átalányt állapíthat meg az adóhatóság annak a kisiparosnak, illetőleg magánkereske­dőnek a részére is, aki több 5000-et meg nem ha­ladó lélekszámú községben, illetőleg városban vagy 5000-nél nagyobb lélekszámú községben az (1) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeknek megfelelően gyakorolja a tevékenységét. (3) A tételes átalányt a Vhr. 47. § (3)—(4) be­kezdésében meghatározott módon kell megállapí­tani. A tételes átalány — az (1) bekezdés alapján megállapított átalány kivételével — visszavonásig érvényes. A tételes átalány utólag nem módosítha­tó, ha az adózó az (1) és (2) bekezdésben meghatá­rozott összes feltételnek megfelel. (4) Megszűnik a tételes átalányhoz való jogo­sultság, ha annak tartama alatt az (1) bekezdés­ben meghatározott feltételek valamelyikének nem felel meg az adózó tevékenysége. Ebben az eset­ben az adózó a következő év január 15. napjáig­adóbevallást köteles adni, a tételes átalányt adó­előlegnek kell tekinteni, és a végleges adót meg kell állapítani. Ha az adózó ennek a bevallásadási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan adatokat szolgáltat, az adóhiányt visszamenőlege­sen meg kell állapítani. Vhr. 50. § (1) Az alkalmi engedély alapján működő és üzlethelyiséggel nem rendelkező pék­süteményárus perec vagy nápolyi után a beszerzé­si ár 8%-át, egyéb péksütemény után a beszer­zési ár 3%-át általános jövedelemadó címén köte­les az eladó vállalatnak az áru beszerzésekor kifi­zetni. A vállalat az állandó adókulcsokkal besze­dett adót a tárgyhónapot követő hónap 15. napjá­ig köteles a székhelye szerint illetékes adóhatóság [Vhr. 26. § (1) bek.] adóbeszedési számlájára be­fizetni. Az adó beszedéséért és befizetéséért a vál­lalatot egyetemleges fizetési kötelezettség terheli. (2) Szerződéses üzemeltetést a gazdálkodó szerv az üzemeltetés megkezdésétől számított 15 napon belül a Vhr. 26. § (1) bekezdés b) pontjában meg­határozott adóhatósághoz köteles bejelenteni, az üzletvezető és az üzlet megjelölésével. A gazdálko­dó szerv az üzlet vezetőjétől a szerződésben meg­határozott árbevétel (forgalom) után az 1. számú melléklet A) pontjában meghatározott állandó adó­tételekkel köteles az évi adót havi egyenlő részle­tekben beszedni. Minden megkezdett naptári hó­nap teljes hónapnak minősül. Az adót nem lehet csökkenteni azon a címen, hogy az árbevétel nem érte el a szerződésben megjelölt összeget. A szer­ződésben megállapított, illetőleg a ténylegesen el­ért árbevétel az 1. számú melléklet alkalmazásá­nál nem osztható meg azon a címen, hogy polgári jogi társaság az üzemeltető. A beszedett adót az üzlet helye szerint illetékes adóhatósághoz [Vhr. 26. § (1) bek. b) pont.] kell a tárgyhónapot követő hc 15. napjáig az üzletvezető és az üzlet megneve­zésével befizetni. Az adó beszedéséért és befize­téséért a gazdálkodó szerv egyetemlegesen felelős.^ A befolyt öss'zegeket az adóhatóság határozat nél­kül folyamatosan előírja. (3) Az üzletvezetőt, ha a ténylegesen elért ár­bevétel a szerződésben rögzített árbevételt több mint 200 000 forinttal meghaladja, a (2) bekezdés­ben meghatározott összegen felül az 1. számú mel­léket B) pontjában szereplő állandó adókulcsok­kal számított adó is terheli, amelyet a (2) bekez­désben meghatározott adóhatóság állapít meg. Vhr. 51. § (1) Az a kisiparos, akinek az ipar jo­gosítványa „vándor" megjelölést tartalmaz (ván­doriparos), naptári évenként 300 Ft állandó téte­lű adót köteles egy öszegben, az adóév március havi 15. napjáig a telephelye szerint illetékes adó­hátóságnál — erre vonatkozó határozat nélkül — befizetni. Ilyen tevékenységet kezdő kisiparos c tételes adót az engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles megfizetni. A tételes adó a tevékenység évközi szünetelése vagy megszűnése esetén sem mérsékelhető. (2) A használtcikket alkalmilag árusító a pia­con a helyjegy megváltásával egy időben 10 Ft álta­lános jövedelemadót köteles fizetni. A helypénz--*

Next

/
Thumbnails
Contents