Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

410 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám Jogi következményeit (jogorvoslat, végrehajthatóság stb.) tekintve határozatnak minősül — jogszabályban előírt esetekben — az államigazgatási szerv hallgatásával létrejövő aktus is (pl. bejelentéshez kötött építkezés esetén, ha a bejelentést követően az államigazgatási szerv határidőben nem nyilatkozik). Határozatnak tekintendő az az okirat is, amely jogszabályi előírás alapján rendszeresített nyomtatványon (űrlapon) tartalmazza a döntést [43. § (5) bek.]. Ugyancsak határozatnak minősül a jegyzőkönyvbe foglalt vagy az ügyiratra feljegyzett döntés, pl. az egyezséget jóváhagyó záradék [43. § (4) bek.]. Határozatot kell hozni akkor is — jogszabályi előírásra, illetőleg az ügyfél kérelmére —, ha az államigazgatási szerv a hatósági bizonyítvány, igazolvány kiadását vagy adatok hatósági nyilvántartásba vételét megtagadja. A 43. §-hoz 1. Az eljáró államigazgatási szervnek az ügyfél valamennyi kérelmével, illetőleg valamennyi ügyfél kérelmével foglalkoznia kell, és döntése során ezekben érdemben állást kell foglalnia. A határozat rendelkező része az eljáró államigazgatási szerv döntése mellett tartalmazza az ehhez szorosan kapcsolódó kötelességeket, illetőleg jogokat, feltünteti továbbá ezek érvényesítésének esetleges feltételeit. A határozat indokolásánál a tömörségre és a közérthetőségre nagy gondot kell fordítani. Az államigazgatási szerv által hivatalból ismert vagy köztudomású tényeket — ha a határozat ezeken alapul — az indokolásban fel kell tüntetni. 2. A Javaslat — helyt adva a gyakorlati igényeknek — bevezeti az ún. egyszerűsített határozatot. A (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően azokban az államigazgatási ügyekben, amelyekben az ügyfél kérelmének az eljáró államigazgatási szerv teljes egészében helyt ad, és ellenérdekű ügyfél az eljárásban nincs, az első fokú határozat indokolása mellőzhető. Nincs szükség az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó határozat indokolására sem. Az indokolás mellőzésének lehetősége nem jelenti azonban azt, hogy az eljáró államigazgatási szerv az ügy természete vagy jelentősége miatt ne indokolhatná meg a határozatát az említett ügyekben. A Javaslat további egyszerűsítése, hogy ha ellenérdekű ügyfél az eljárásban nem szerepel, a kérelemnek helyt adó első fokú határozatban mellőzhető a jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatás is. Amennyiben az ügyfél valamilyen oknál fogva mégis nyújt be jogorvoslati kérelmet, azt — a figyelemfelhívás elhagyása ellenére — természetesen el kell bírálni. 3. A Javaslat mellőzhetővé teszi az ún. értesítési záradéknak a határozatba való felvételét. Ennek megfelelően a határozatnak csak az irattári példányán kell feltüntetni azokat a személyeket és szerveket, akikkel (amelyekkel) a határozatot közölni kelL A 44. §-hoz Az államigazgatási eljárásban nem lehet minden esetre irányadó, általános jellegű teljesítési határidőt megállapítani. Az ügyek egymástól nagymértékben eltérő természete, az azonos ügyfajtákon belül az ügyfelek személyi vagy más körülményeinek különbözősége stb. ezt nem teszi lehetővé. Ezért, ha a jogszabály a teljesítési határidőre nézve nem tartalmaz rendelkezést, azt az eljáró szerv a rendelkezésre álló összes adatnak és az ügyfelek személyi körülményeinek a figyelembevételével állapítja meg. A határozatban a határidőt mindig úgy kell megállapítani, hogy az arról szerzett értesülés és az előírt kötelesség teljesítésének, jog érvényesítésének stb. határnapja (határidejének utolsó napja) között kellő idő álljon az ügyfél rendelkezésére. Kérelemre, esetleg hivatalból is — ha az ügy természete azt megengedi —, a kötelesség részletekben való teljesítését is meg lehet engedni. A határozat közlése A 45—47. §-hoz A határozat közlésének két fő módja van: a kézbesítés és a kihirdetés. A határozatot az ügyfelek- ' kel rendszerint kézbesítés útján, írásban kell közölni. A Javaslat az államigazgatási munka egyszerűsítése végett lehetővé teszi, hogy a határozatot a jelenlevő ügyféllel szóban közöljék. Ez különösen akkor célszerű, ha az ügyben tárgyalást tartottak, vagy az ügyfél egyébként is jelen van. Szóbeli közlés esetében — ha az ügyfél kifejezetten nem kéri — a kihirdetett határozatot nem kell írásba foglalni. A határozatot és a kihirdetés megtörténtét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A határozat szóbeli közlésére csak a szerv vezetője vagy kiadmányozási joggal felruházott munkatársa jogosult. E szabályok az államigazgatási szerv részére csak lehetőséget adnak. Ha pl. az ügy rendkívül bonyolult, a szóbeli közléstől el lehet tekinteni. A szóbeli közlést egyes ügycsoportokra nézve jogszabály ki is zárhatja. A 45. § (2) bekezdése a határozat közlésének sajátos módjairól rendelkezik. A közszemlére tétel módjáról az ügyviteli szabályoknak kell rendelkezniük. A közhírré tétel a helyben szakásos módon, a helyi tömegtájékoztatási eszközök (helyi újság, hangosbeszélő stb.) igénybevételével történik. A Javaslat azt is lehetővé teszi, hogy az államigazgatási szervek korszerű műszaki-technikai eszközöket vehessenek igénybe a határozat közlése végett. így közveszély, életveszély, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye esetén a határozatot távközlési eszköz (telefon, távirat, telex, rádió stb.) útján is közölni lehet. Ilyenkor elegendő ezt a tényt az iratra feljegyezni. Az eljáró államigazgatási szerv a határozatot az ügyfelekkel minél előbb köteles közölni, ezért a leíráshoz és a postázáshoz csak a legrövidebb idő vehető igénybe.