Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 411 A határozat kijavítása és kiegészítése A 48. §-hoz Az államigazgatási szerv a lehető legegyszerűbb módon kijavíthatja, kiegészítheti a határozatát, ha ennek szükségességéről tudomást szerzett. A határozat kijavítására, illetőleg kicserélésére akkor van lehetőség, ha az ügy érdemét nem érintő valamely adatot elírták. A határozat akkor egészíthető ki, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem intézkedtek. Ha a kiegészítésre szoruló határozatot még nem kézbesítették, a kiegészítésről szóló határozat helyett helyesebb új határozatot szerkeszteni. A kijavítást, illetőleg kiegészítést tartalmazó határozatot azzal kell közölni, akivel a kijavított vagy kiegészített határozatot is közölték. Kiegészítő határozat esetén a jogorvoslati lehetőség a már meghozott alaphatározatra vonatkozó jogorvoslati lehetőséggel azonosan alakul, és a kiegészítő határozat, közlésével nyílik meg. V. FEJEZET HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS Az Áe szerint államigazgatási ügynek kell tekinteni azokat az ügyeket is, amelyek, intézése során az államigazgatási szerv az ügyfél részére adatot igazol vagy nyilvántartást végez; következésképpen az Áe hatálya ezekre az eljárásokra is kiterjed. Az adatigazolással és a nyilvántartással kapcsolatos eljárás sok tekintetben eltér a tipikus, az államigazgatási szervnek határozat hozatalára irányuló eljárásától. Ugyanakkor az Áe az említett eljárásokra vonatkozóan sajátos szabályokat nem tartalmaz, így a különös eüárási szabályokra hárult az adatigazolással és nyilvántartással kapcsolatos eljárási rendelkezések megállapítása. Az az elv, hogy a törvény hatálya alá tartozó eljárások általános szabályait maga a törvény tartalmazza, indokolttá teszi az adatigazolási és nyilvántartási eljárás általános szabályainak beépítését a Javaslatba. Ez a megoldás egyúttal a különös eljárási szabályok számának csökkentését is elősegíti. A Javaslat az adatigazolás két típusát különbözteti meg: a hatósági bizonyítványt (50—51. §) és a hatósági igazolványt (52. §), továbbá külön szabályokat állapít meg a hatósági nyilvántartásokra (53: §). é A 49. §-hoz 1. A hatósági bizonyítvány, igazolvány kiállításával, valamint a hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásra — a 3. 5 (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — a Javaslat rendelkezéseit kell alkalmazni. A 49. § (1) bekezdése az említett eljárások sajátos vonásaira figyelemmel biztosítja az általános szabályoktól eltérő rendelkezések (50—53. §) alkalmazását is. 2. A (2) bekezdés — továbbfejlesztve az Áe rendelkezését — előírja, hogy az államigazgatási szerv által valamely tény, állapot vagy adat igazolására kiállított okiratot (azaz a hatósági bizonyítványt és a hatósági igazolványt), valamint a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzést határozatnak kell tekinteni. Határozatnak kell tekinteni a ténynek, adatnak az okirat kiállításához hasonló módon (mérőeszközt hitelesítő bélyegzéssel, hitelesítési jellel stb.) történő igazolását is. Az ügy természetéből következően az okirat vagy bejegyzés érdemi határozatnak minősül, ennek megfelelően az ügyfél pl. fellebbezéssel élhet ellene. Hatósági bizonyítvány Az 50—51. §-hoz Az 50. és az 51. § nem tartalmaz új rendelkezéseket: a hatósági bizonyítványokról szóló 20/1967. (VII. 9.) Korm. sz. rendelet fontosabb szabályait javasolja törvényerőre emelni. A Javaslat hatálya azonban szélesebb, mint az említett kormányrendeleté. Ez ugyanis csak a tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve által kiállított, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke által közzétett jegyzékben szereplő hatósági bizonyítványokra vonatkozik. A Javaslat hatálya ezzel szemben valamennyi államigazgatási szerv által kiállított olyan okiratra kiterjed, amely az ügyfél számára tény, állapot vagy adat igazolására szolgál, függetlenül attól, hogy az okiratnak mi az elnevezése, és azt milyen államigazgatási szerv adta ki (pl. adó- és értékbizonyítvány, anyakönyvi kivonat). Hatósági igazolvány Az 52. §-hoz A hatósági igazolvány (pl. személyi igazolvány, útlevél) az ügyfél adatainak és jogainak rendszeres igazolására szolgál. A Javaslat szerint a hatósági igazolvány kiadásáról — az ehhez fűződő állampolgári jogokra figyelemmel — csak törvény, törvényerejű rendelet és minisztertanácsi rendelet rendelkezhet; a hatósági igazolványba tehető bejegyzések körét azonban már egyéb jogszabály is (pl. miniszteri rendelet) megállapíthatja. A (3) bekezdés — a személyi igazolványra vonatkozó hatályos szabályokat átvéve — kimondja, hogy az igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására az elxenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni, s ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető. A rendelkezés célja annak a gyakorlatnak a felszámolása, hogy egyes szervek a hatósági igazolványba (pl. személyi igazolványba) bejegyzett adatok igazolására gyakran további bizonyításra (pl. anyakönyvi kivonat vagy más hatósági bizonyítvány beszerzésére) kötelezik az ügyfelet. A Javaslat 51. § (2) bekezdésének b) pontja e rendelkezéssel összhangban mondja ki, hogy az államigazgatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha az igazoltatni kívánt adat más okirattal bizonyítható.