Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 403 zavart okozhat, esetleg az ügyfelet felesleges utánjárásnak teheti ki. A (4) bekezdés rendelkezése az államigazgatási eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozik. E rendelkezés alapján tehát az államigazgatási szervek hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó kérelem nem vehető át, illetőleg nem foglalható jegyzőkönyvbe. Az államigazgatási szerv kötelessége viszont, hogy a hozzá forduló ügyfelet megfelelő tájékoztatással lássa el. Jegyzőköny * A 17. §-hoz 1. A szóbeli kérelemről, illetőleg minden fontos bizonyítási cselekményről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Javaslat az államigazgatási eljárás korszerűsítését segíti elő azzal, hogy lehetővé teszi a tárgyaláson a jegyzőkönyvvel azonos értékű (bizonyító erejű) hangfelvétel készítését. A hangfelvétel kezelésének, szükség szerinti írásba foglalásának, illetőleg arról másolat készítésének stb. szabályai az ügyviteli-ügykezelési rendelkezések körébe tartoznak. Nem minden eljárási cselekményről kell jegyzőkönyvet készíteni. Az államigazgatási szervek ugyanis gyakran tesznek olyan intézkedéseket, amelyek természete ezt nem indokolja. Ezért — a tárgyalás kivételével — az eljáró államigazgatási szerv ítéli meg azt, hogy adott ügyben készít-e jegyzőkönyvet vagy sem. Minden olyan esetben azonban, amikor a szóbeli nyilatkozat, vallomás stb. a döntés szempontjából lényeges, vagy az elhangzottak írásban való rögzítése a további eljárás szempontjából fontos, illetőleg ha azt az ügy természete egyébként megkívánja (pl. vitás a kérdés több ügyfél között), jegyzőkönyvet kell felvenni. Az ügyfél jogainak védelme végett jegyzőkönyvet kell felvenni akkor is, ha azt az ügyfél kéri. * . 2. A jegyzőkönyvet a meghallgatott személlyel alá kell íratni. Ezért azt előtte fel kell olvasni, vagy tanulmányozás céljából meg kell mutatni. Ha a meghallgatott — az aláírás előtt — kifogásolja a jegyzőkönyv helyességét, teljességét és a kifogása alapos, a* jegyzőkönyvet megfelelő záradékkal kell ellátni, illetőleg ki kell javítani vagy ki kell egészíteni. Ha a meghallgatott a jegyzőkönyvet nem írja alá, ezt a tényt, valamint — ha ismert — az aláírás megtagadásának okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Mindez megfelelően irányadó hangfelvétel esetén is. Ilyenkor a felvételt az ügyfél részére — kérelmére — vissza kell játszani, és az ügyfélnek a felvételre vonatkozó véleményét is rögzíteni kell. 3. A 17. § (4) bekezdése feljegyzés készítéséről rendelkezik arra az esetre, ha a fentebb felsorolt eljárási cselekményekről jegyzőköny nem készül. A jegyzőkönyv készítését lehetetlenné tehetik, akadályozhatja^ külső körülmények, ezért azt az eljárási cselekménnyel egy időben elkészíteni nem lehet. Feljegyzést kell készíteni minden olyan eljárási cselekményről is, amelynek jelentősége nem igényli jegyzőköny készítését, de az érdemi döntést az eljárási cselekmény eredménye befolyásolhatja, vagy később a jogorvoslati eljárásban, felügyeleti vizsgálat során az eljárási cselekmény lefolytatásának tényét és menetét ismerni kell. Képviselet A 18. §-hoz 1. A Javaslat az ügyfél képviseletét széles körben lehetővé teszi. A törvényes képviselőn a jogszabály által képviseletre feljogosított személyt kell érteni. A meghatalmazottak körét a Javaslat nem korlátozza meghatározott személyekre vagy szervekre. A meghatalmazott képviseleti joga alapulhat jogszabályon, de elegendő a képviselt megbízása is. Egyes államigazgatási ügyek (beadvány benyújtása, adófizetés, engedély átvétele, iratbemutatás stb.) megengedhetővé teszik, hogy meghatalmazottként akár kiskorú személy is eljárhasson. Ezekben és hasonló esetekben az eljáró államigazgatási szerv bírálja el azt, hogy a meghatalmazott alkalmas-e a képviselet ellátására. Az eljáró államigazgatási szervnek kell ügyelnie arra is, hogy ezek a lehetőségek ne vezessenek visszaélésre, pl. ne sértsék az ellenérdekű ügyfél jogait. A jogi személynek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek képviseletre feljogosított dolgozója (tagja) meghatalmazás nélkül vehet részt az eljárásban. A szerv képviseletére vonatkozó jogosultság alapulhat jogszabály rendelkezésén [pl. Ptk. 30. § (2) bek.] vagy a szerv vezetőjének rendelkezésén. 2. A képviseleti jogosultság igazolása általában nincs alakszerűséghez kötve. Számos eljárásban ugyanis semmi sem indokolja az írásbeli meghatalmazás szükségét (pl. adófizetésnél). Az államigazgatási szerv azonban megvizsgálhatja azt, hogy az ügyben eljáró személy jogosult-e a képviseletre, és ha indokolt, annak igazolására is felhívhatja. Az államigazgatási szerv hivatalból vizsgálja, hogy a képviselő tevékenységét nem korlátozza-e jogszabály (pl. nem ellenérdekű ügyfél-e a képviselő). Ha a kéoviselet jogosultságának igazolását jogszabály előírja (pl. ügyvédnél), ezt meg kell köve- * telni még ha a meghatalmazott az államigazgatási szerv előtt ismert is. Az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyében önállóan eljárni nem képes személy képviseletére, ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró államigazgatási szerv megkeresésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Az ügygondnok jogköre az eseti gondnok jogkörével azonos (Ptk- 225. §). 3. Az ügyfél jogvédelmét szolgálják az iratkézbesítés szabályait tartalmazó (5) bekezdés rendelkezései. A törvényes képviselő és az ügygondnok