Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

404 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám fogalmára az előző pontokban írtak irányadók. Ha az iratokat — a Javaslat rendelkezése folytán — a képviselőnek kézbesítik, annak ugyanaz a hatálya (pl. a határidők számítása szempontjából), mintha az ügyfél kapta volna meg. Kizárás A 19. §-hoz 1. A Javaslat az államigazgatási eljárás törvényességének fokozása, az elfogulatlan ügyintézés biztosítása érdekében az Áe-nál részletesebben szabályozza a kizárás intézményét. Az ügyintézésből kizárt személyeknek két csoportja van. Az elsőbe azok tartoznak, akik attól függetlenül vannak kizárva az eljárásból, hogy elfogultak-e vagy sem. Ezek: az ügyintéző a saját ügyéből, az alsóbb fokon* eljárt ügyintéző a felsőbb fokú érdemi döntés meghozatalából és a tanú, valamint a szakértő/ Az ügyintézésből kizárt személyek másik csoportjába azok tartoznak, akiktől — függetlenül az eljárásbeli szerepüktől — az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. A kizárás szempontjából ügyintézőn az államigazgatási szervnek az ügy intézésében, az érdemi döntés előkészítésében részt vevő, a határozatot kiadmányozó dolgozója egyaránt értendő. A hozzátartozói kapcsolatot a második csoportban említett kizárási ok keretében indokolt értékelni, figyelembe véve az ügy jellegét is. így pl. az anyakönyvi kivonat kiadásánál a hozzátartozói kapcsolat általában nem kizárási ok, a lakáskiutalásnál ellenben már rendszerint számolni lehet a rokon javára megnyilvánuló elfogultsággal. Ezért helyes az olyan gyakorlat kialakítása, hogy az utóbbi jellegű ügyekben maga az ügyintéző hívja fel a figyelmet az elfogultságra mint kizárási okra. 2. A kizárásra irányuló bejelentés elintézése igazgatási jogkörben történik. Ha a szerv vezetője a bejelentésnek helyt ad, határozat meghozatala nélkül jelöli ki az ügy új intézőjét. Mivel a bejelentés elutasítása nem az ügy érdemében való döntés, az ilyen határozat ellen fellebbezésnek nincs helye [62. § (1) bek]; az elutasítást legfeljebb az ügy érdemében egyébként bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni- Ebben az esetben a másodfokon eljáró szerv köteles azoknak az indokoknak a jogosságát is vizsgálni, amelyek a kizárás megtagadásához vezettek. 3. A Javaslat figyelemmel van arra a gyakorlati esetre is, amikor az államigazgatási szerv maga érdekelt az ügy elbírálásában. Ezért rendelkezik úgy a Javaslat, hogy az államigazgatási szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt; ilyen esetben tehát a felettes szerv által kijelölt államigazgatási szerv jár el. A Javaslat — szintén gyakorlati tapasztalatok alapján — a testületi vezetők, illetőleg tagok kizárásáról is rendelkezik, amennyiben ennek indokai fennállnak. Különösen a tanács végrehajtó bizottsága hatáskörébe tartozó ügyekben fordulhat elő egyes végrehajtó bizottsági tagok kizárása az adott ügy eldöntéséből. A szakhatóság közreműködése A 20. §-hoz Az államigazgatással szemben fokozódó igények egyre szélesebb körben teszik szükségessé különféle hatóságok együttműködését. Számos államigazgatási ügyben a tényállás tisztázása, a jogi előírások betartásának ellenőrzése s így a határozathozatal csak más hatóságok közreműködésével oldató meg- Az államigazgatási ügyekben közreműködő szakhatóságok köre igen széles, ezek lehetnek államigazgatási szervek vagy államigazgatási feladatok ellátásával megbízott más szervek. Ez utóbbiak között vannak gazdálkodó, sőt érdekképviseleti szervek is. A szakhatóságok bevonásának kötelességét el kell határolni a szakértő közreműködésétől. A szakhatóság közreműködése bizonyos tekintetben megosztott hatáskört tükröz. Ennek megfelelően az első fokú hatóság döntésénél a szakhatóság jogszabályon alapuló hozzájárulását, nyilatkozatát figyelembe kell venni, és erre — szükség szerint — a határozat indokolásában is ki kell térni. A szakhatóság jogszabályon alapuló kikötéseit a határozat rendelkező részébe fel kell venni. A szakhatóság hozzájárulásán, nyilátkozatán alapuló rendelkezés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a vele szemben felmerülő észrevételeket a határozat ellen beadott jogorvoslati kérelemmel együtt kell előterjeszteni. A szakhatóság közreműködését általában az első fokon eljáró államigazgatási szerv igényli, kivételesen — jogszabályi előírásra — előfordulhat, hogy az ügyfél keresi meg a szakhatóságot. A szakhatósági eljárás azonban kiterjed a jogorvoslati eljárásra is. Szükség esetén tehát a felettes államigazgatási szerv is megkeresheti az első fokon eljárt szakhatóság felettesét, újabb hozzájárulást, nyilatkozatot kérhet, és ennek megfelelően dönt. A 21. §-hoz A Javaslat a szakhatóság közreműködését határidőhöz köti. Ennek megfelelően, ha Jogszabály másként nem rendelkezik, a megkeresésnek tizenöt napon belül eleget kell tenni. A megkeresés teljesítésére akkor célszerű határnapot előírni, ha pl. a nyilatkozattételhez több szakhatóság képviselőjének együttes jelenlétére van szükség, vagy szemlét (31. §), hatósági ellenőrzést (VI. fejezet) kell tartani. Anr*ak érdekében, hogy az államigazgatási ügyeket határidőben, gyorsan el lehessen intézni, a Javaslat kimondja, hogy ha a szakhatóság határidőn belül nem nyilatkozik (képviselője a határnapon nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik), ez hozzájárulásnak minősül, illetőleg úgy tekintendő, hogy a szakhatóságnak az általános előírásoktól eltérő véleménye stb. nincs. Előfordulhat, hogy a határnapon tartott szemlén, hatósági ellenőrzésen olyan új körülmények merülnek fel amelyek a szakhatóság előtt korábban nem voltak ismertek, s ezért képviselője a határnapon nem tud állást foglalni. A szakhatóság megalapozott állásfoglalásának kialakítása végett a Javaslat le-