Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

41) 2 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám tálból nem indulhat meg, vagy az eljárás hivatalból történő folytatásának a jogával az államigazgatási szerv nem kíván élni. A hivatalból indult eljárást az államigazgatási szerv szintén megszüntetheti, ha megindításának okai már nem állnak fenn. Az eljárás megszüntetése az ügy érdemében veló döntés, tehát a megszüntetés határozattal történik [42. § (1) bek.]. A határozatot közölni kell (kihirdetés, kézbesítés, közhírré tétel útján) azzal az ügyféllel, akit az eljárás megindításáról értesítettek vagy — pl. kérelemre indult eljárás esetén — arról tudott. Az elintézési határidő A 15. §-hoz 1. A Javaslat — figyelemmel az államigazgatási eljárás gyors lefolytatásához fűződő érdekekre — önálló §-ban, az első fokú eljárás rendelkezései között helyezi el az elintézési határidőre vonatkozó szabályokat. Az államigazgatási eljárásban az ügyeket általában harminc napon belül intézik el. A Javaslat ezt tekinti általános szabálynak. Lehetővé teszi azonban, hogy bármely jogszabály ennél rövidebb határidőt állapítson meg. Sőt, ez a rendelkezés annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy pl. a tanácsi testületek a jogszabályban meghatározottnál rövidebb ügyintézési határidőt írjanak elő a szakigazgatási szerveknek. Az így előírt határidő nem minősül ugyan jogszabály által előírt határidőnek, de a tanácsi szervek azok megtartásáért a tanácsi testületeknek tartoznak felelősséggel. Az Áe az ügyintézési határidőnek az államigazgatási szerv vezetője által történő egyszeri meghosszabbítását lehetővé teszi. E kellően rugalmas szabály további fenntartása mellett azonban szükséges néhány ügycsoportban 30 napnál hosszabb határidőt — törvénnyel, törvényerejű rendelettel vagy minisztertanácsi rendelettel — megengedni. A Javaslat az eljárási határidő megállapításánál nem tesz különbséget az eljárásnak kérelemre, illetőleg hivatalból történő megindítása között, ezzel is késztetve az államigazgatási szerveket, hogy a hivatalból indult eljárásaikat is gyorsan folytassák le. 2. A Javaslat — figyelemmel a testületi szervek munkarendjére — azt a gyakorlatban bevált módszert rögzíti, hogy a testületeknél is előírja a 30 napos, illetőleg a törvényben, törvényerejű rendeletben, minisztertanácsi rendeletben megállapított ennél hosszabb ügyintézési határidőt, feltéve, hogy a határidő betartása az ülésezési rend szerint lehetséges. Ellenkező esetben a soron következkező testületi ülésen kell dönteni. 3. Az ügyintézési határidő kezdő napiáról a Javaslat külön nem rendelkezik. Egységes gyakorlat azonban, hogy az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező államigazgatási szervnél történő iktatása, illetőleg hivatalból indított vagy folytatott eljárás esetén az első eljárási cselekmény napján kezdődik. Kérelem A 16. §-hoz 1. Az ügyfelek lényegében minden alaki megkötöttség nélkül szóban vagy írásban fordulhatnak az államigazgatási szervekhez. A kérelmet nem az ügyfél által használt elnevezése, hanem tartalma szerint kell elbírálni. Az alaki szempontból kifogásolható vagy nem megfelelően megneVezett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem szabad elutasítani; az eljáró államigazgatási szerv kötelessége, hogy annak tartalma alapján intézkedjék. A Javaslat az ügyfelek tehermentesítése céljából, továbbá az ügy gyors, gondos intézésének elősegítése végett lehetővé teszi — jogszabályi előírás nyomán —, hogy a kérelmet e célra rendszeresített nyomtatványon vagy írásban nyújtsák be. A nyomtatványnak az ügyfél rendelkezésére bocsátásáról, a kitöltéshez szükséges tájékoztatásáról az államigazgatási szerv köteles gondoskodni. Nyomtatvány hiánya vagy annak meg nem felelő, hiányos kitöltése az ügy elintézését azonban általában nem akadályozhatja. 2. Jogszabály előírhatja azt is, hogy a kérelemhez mellékletet kell csatolni. Ha az ügyfél az előírt mellékleteket nem csatolja, hiánypótlásra kell felhívni. Amennyiben az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az államigazgatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti [27. § (1) bek.]. A törvény megtiltja az ügyféltől olyan adat igazolásának, melléklet becsatolásának kérését, amelyet az eljáró államigazgatási szerv jogszabáUyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Azonos tanács alá rendelt szakigazgatási szervek e rendelkezés alkalmazásánál egyetlen államigazgatási szervnek minősülnek, és az adatokat egymás számára közvetlenül kötelesek szolgáltatni. 3. Az eljárásra hivatott államigazgatási szerv sok esetben nem a kérelmező lakó- vagy munkahelyén működik. Az eljárási terhek csökkentése végett a kérelmet a magánszemély a lakóhelyén vagy munkahelyén működő tanács végrehajtó bizottságának az ügy tárgya szerinti szakigazgatási szervénél — megyei városban a kerületi hivatalnál is — szóban vagy írásban előterjesztheti. Az ilyen kérelmet haladéktalanul át kell tenni az eljárásra hivatott államigazgatási szervhez. Ez a kedvezmény csak az első fokú eljárást megindító kérelemre vonatkozik; egyéb kérelmekre (fellebbezés, felülvizsgálati kérelem stb.) azért nem, mert a folyamatban levő ügyekben — a határidők, a végrehajtás, a megjelenés elmulasztása miatti joghátrányok miatt — ez a kedvezmény