Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 401 ségi területén járhat el. Az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése érdekében azonban indokolt, n°gy jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv egyes eljárási cselekményeket (pl. szemle, ügyfél, tanú meghallgatása) az illetékességi területén kívül is végezhessen. Ezt a célt szolgálja a (2) bekezdés is a főváros vonatkozásában. Az államigazgatási szerv illetékességi területét nem általában, hanem mindig az adott ügynek megfelelően kell megállapítani. így pl. a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a városkörnyéki községekkel kapcsolatos ügyekben .külön jogszabályi felhatalmazás nélkül végezhet eljárási cselekményeket a városkörnyéki községek területén is, mert illetékeségi területe a városkörnyéki községekre kiterjed. Megkeresés A 10. §-hoz Az államigazgatási ügyek intézése során gyakran szükségessé válik más szervek megkeresése eljárási cselekmények végzése, adatkérés stb. érdekében. Az Áe azonban csak a más államigazgatási szerv megkeresését szabályozza. A Javaslat 10. §-a az államigazgatási szervek hatósági feladatainak zavartalan ellátása érdekében előírja, hogy minden szerv (bíróság, ügyészség, gazdálkodó szervezet stb.) köteles az államigazgatási szerv megkeresésének (felvilágosítás kérése, iratküldés stb.) tizenöt napon belül feladatkörében eleget tenni. A 11. §-hoz A Javaslat 11. §-a az Áe rendelkezéseivel és a gyakorlattal egyezően állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek szerint történik más államigazgatási szerv megkeresése eljárási cselekmények végzése . (pl. tanú meghallgatása, szemle tartása) érdekében. Az itt szabályozott eljárásra — mint a megkeresés egyik típusára — értelemszerűen vonatkozik a 10. §-ban megállapított tizenöt napos határidő. A 12. §-hoz Á külföldről érkezett, illetőleg külföldre irányuló megkeresésekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozólag a Javaslat rendelkezése tartalmilag megegyezik az Áe hatályos szabályaival. Eszerint a külföldi szerv vagy személy megkeresésére adott választ (ide értve a megkeresés alapján kiadott határozatot, hatósági bizonyítványt stb. is), valamint a külföldre irányuló megkeresést a hatáskörrel rendelkező miniszter útján a külügyminiszterhez kell felterjeszteni, hacsak nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. Jogszabály is előírhat a Javaslatban szabályozottól eltérő eljárást. III. FEJEZET AZ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS Az eljárás megindítása A 13—14. §-hoz 1. Az első fokú eljárás túlnyomórészt az ügyfél kérelmére indul. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező államigazgatási szerv köteles eljárni (4. §) attól függetlenül, hogy az ügyfél a kérelmét miként jelölte meg (beadvány, bejelentés stb.). Az eljárás hivatalból is megindulhat. Az állam-r igazgatási eljárást akkor lehet hivatalból megindítani, ha azt jogszabály előírja, és ha az közérdekből, az ügyfél jogának, jogos érdekének megvédése céljából vagy a jogszabályok megtartása végett indokolt. Az eljárás hivatalból való megindításánál közömbös, hogy az államigazgatási szerv a megindítás alapjául szolgáló okról hogyan szerzett tudomást (pl. hatósági ellenőrzés alkalmával, más szerv közlése alapján, közérdekű bejelentés útján). Az államigazgatási szerv az ügyfél kérelmére indított eljárást hivatalból folytáthatja. Az ügyfél jogainak fontos biztosítéka, hogy az általa kezdeményezett eljárást az államigazgatási szerv az ügyfél akarata ellenére csak akkor folytathatja, ha az hivatalból is megindítható. Az eljárás hivatalból történő megindítására, illetőleg folytatására a felettes szerv (93—96. §) utasítást adhat. 2. A javaslat szerint — ha jogszabály előírja — az eljárás megindításáról értesíteni kell az érdekelt ügyfelet. Erre általában az ellenérdekű ügyfelet is érintő, illetőleg olyan hivatalból indított vagy folytatott eljárásban van szükség, amelyben az eljárás megindulása és a határozat meghozatala nem esik egybe. A Javaslat előírja a nagyszámú érdekeltet (közösség, lakótelep, városrész stb.) érintő államigazgatási eljárás megindításának közhírré tételét akkor, ha ez a kötelesség jogszabályi rendelkezésen alapul. Ilyenre kerülhet sor pl. a környezetet jelentős mértékben szennyező vagy veszélyeztető üzem működésének engedélyezését megelőző eljárásban. Az eljárás megindításáról szóló értesítési, illetőleg közhírré tételi kötelességet a Javaslat más jogszabály rendelkezéséhez köti. Ezzel egyrészt meg kívánja előzni azoknak az értesítését, akiknek jogát vagy jogos érdekét, feladatkörét az eljárás még nem érinti, hogy feleslegesen ne zaklassák őket és oktalanul ne okozzanak gondot nekik; másrészt nem kívánja indokolatlanul terhelni ezzel a kötelességgel az államigazgatási szerveket. 3. A Javaslat az eljárás megszüntetésének lehetőségét — gyakorlati tapasztalatokra építve — egyértelműen rendezi. Meg kell szüntetni az el-" járást, ha az ügyfél a kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően visszavonja, és olyan ügyről van szó, amelyben az eljárás hiva-