Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

386 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám vántartására ugyanazon tanács másik szakigazgatási szerve köteles. (4) Az az ügyfél vagy képviselője, aki rosszhiszeműen az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, ötezer forintig terjedő bírsággal sújtható A bírságot megállapító határozat visszavonható, ha az ügyfél a tényállításának valótlanságát feltárja. Irat 28. § (1) Az államigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ennek érdekében más szervet megkereshet (10. §). (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. (3) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely — általában műszaki vagy vegyi úton — adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.). Tanú 29. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. (2) A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és — a (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel — tanúvallomást tenni. (3) Tanúként nem hallgatható meg a) az, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható, b) államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki a titoktartás alól — az arra jogosított szervtől vagy személytől — nem kapott felmentést. (4) A tanúvallomás megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója. (5) A tanúvallomás megtagadható az olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. 30. § (1) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire. (2) A még meg nem hallgatott tanú általában nem lehet jelen az ügyfél és más tanú meghallgatásakor. (3) Ha az államigazgatási szerv a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg. a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Szemle 31. § (1) A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. Ennek megtartása során a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető, b) helyszíni szemle tartható. (2) Ha a szemle eredményét az érdekeltek előzetes idézése vagy értesítése veszélyeztetné, a szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni. (3) A szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatását megtagadhatja, ha őt a szemletárgyra vonatkozóan titoktartás [29. § (3) bek. b) pont] kötelezi, és ez alól nem kapott felmentést. Szakértő 32. § (1) Szakértőt kell meghallgatni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő meghallgatását. (2) Szakértőként az eljáró államigazgatási szerv megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozóját kell az eljárásba bevonni, vagy a jogszabályban meghatározott szervet kell megkeresni. Ha az eljáró államigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresnie. Szakértőként — indokolt esetben — szakértelemmel rendelkező személv közvet"enül is kirendelhető. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. (3) Az ügyfél kérelmére az államigazgatási szerv a kirendelt szakértőn kívül — akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után — más szakértőt \z kirendelhet, feltéve hogy a szakértő költségét az ügyfél előlegezi és viseli. 33. § (1) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok (19. §) áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúságtételt megtagadhatja [29. § (3)— (4) bek.]. (2) A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. Evégből a szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügvfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet. Jogszabály alapján az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető. (3) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire. (4) Ha az államigazgatási szerv a szakértőt tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.