Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 387 Tolmács 34. § (1) Idegen nyelv használata esetén — ha azt az ügyintéző nem beszéli — tolmácsot kell alkalmazni. (2) Ha az államigazgatási eljárásban siket, néma vagy siketnéma személy vesz részt, tolmácsot kell alkalmazni. (3) A tolmácsra megfelelően irányadók a szak­értőre vonatkozó rendelkezések. A tanúzás és a szakértői közreműködés ... megtagadásának, valamint a szemle akadályozásának következménye 35. § (1) A tanú, a szakértő és a szemletárgy birtokosa, ha a vallomástételt, a közreműködést és véleménynyilvánítást, illetőleg a szemletárgy fel­mutatását a következményekre történt figyelmez­tetés után elfogadható ok nélkül megtagadja, ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. (2) A bírságot megállapító határozatot vissza lehet vonni, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, a szakértő teljesíti feladatát, ille­tőleg a szemletárgy birtokosa eleget tesz köteles­ségének. (3) A helyszíni szemlét akadályozó vagy a szak­értői vizsgálatban való közreműködést mégtagadó személy bírságolására az (1) és (2) bekezdés iránv­adó. Törvény, törvényerejű rendelet vagy minisz­tertanácsi rendelet más kényszerítő intézkedés al­kalmazását is megengedheti. Tárgyalás 36. § (1) Az államigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztá­zásához szükség van az eljárásban részt vevő sze­mélyek együttes meghallgatására. (2) A tárgyaláson az államigazgatási szerv meg­hallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, és meg­szemléli a szemletárgyat. (3) Az ügyfél és képviselője a tárgyaláson el­hangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet, és más személy meg­hallgatását vagy más bizonyíték beszerzését in­dítványozhatja. (4) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tár­gyalás vezetője rendreutasítja, ismételt vagy sú­lyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szer­vek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabá­sát elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezde­ményez. Az eljárás felfüggesztése 37. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kér­dés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az államigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre meg­felelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az ál­lamigazgatási szerv az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (2) A felfüggesztés tartama az elintézési határ­időkbe (15. §) nem számít be. (3) A felfüggesztést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek van helye. Egyezség 38. § (1) Ha a jogszabály elrendeli, vagy az ügy természete megengedi, az államigazgatási szerVnek a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létre­hozását. (2) Ha az egyezség megfelel a jogszabálynak, és nem sérti a felek vagy mások jogos érdekét, az ál­lamigazgatási szarv az egyezséget jóváhagyja, ille­tőleg határozatba foglalja; ellenkező esetben az eljárást folytatja. A határidő számítása 39. § (1) A napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésé­nek és levételének napja, valamint a szakhatóság eljárásának időtartama (21. §) nem számít be. (2) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, ame­lyen az államigazgatási szervnél a munka szüne­tel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. (3) A postán küldött beadvány előterjesztési ide­je a postára adás napja.. (4) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. Igazolás 40. § (1) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, az eljáró szervnél iga­zolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kére­lemről az az államigazgatási szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. (2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határ­naptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előter­jeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később ju­tott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. (3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az el­mulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előter­jeszteni. (4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási ké­relemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

Next

/
Thumbnails
Contents