Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 9. szám

323 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vagy az illetékes pénzintézet indítványozza. (3) A szanálási eljárás megindításáról az alapító szerv, szövetkezet esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv értesíti a) az eljárás alá vont vállalatot, b) a Pénzügyminisztériumot, c) az ágazati minisztériumot, d) az illetékes pénzintézetet, e) a szanálási eljárás megindítását kezdeményező szervet, az ágazati szakszervezetet, g) a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet, h) a Magyar Kereskedelmi Kamarát, ha a vállalat a Kamara tagja, i) szövetkezet esetében az illetékes területi (szakmai) szövetséget és az országos érdekképviseleti szervet, továbbá a szanálást elrendelő szerv közvetlen felügyeleti szervét. (4) A tröszt keretében működő vállalat veszteségét, alaphiányát — az illetékes bank bevonásával — a trösztön belül kell rendezni. Szanálási eljárásra csak a tröszt vesztesége, alap-hiánya esetében kerülhet sor. (5) A vállalatnak a szanálási eljárás elrendelését követően a vállalat szakszervezeti szervével, szövetkezetnél a felügyelő bizottsággal is megtárgyalt tervet kell benyújtania a szanálást elrendelő szervhez arról, hogy a vállalat pénzügyi és gazdasági egyensúlyát hogyan lehet tartósan helyreállítani. A szanálási bizottság kijelölése 10. § (1) A vállalat gazdálkodásának felülvizsgálatát szanálási bizottság végzi. A bizottságot a vállalattól független szakemberek közül a szanálást elrendelő szerv [9. § (1) bekezdés] a pénzügyminiszterrel, szövetkezetek esetében az országos érdekképviseleti szervvel egyetértésben jelöli ki. A bizottságnak tagja az illetékes pénzintézet által kijelölt személy, a Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatósága vagy megyei (Fővárosi) hivatalának képviselője, valamint a szövetkezet esetében a területi (szakmai) szövetség által kijelölt személy is. (2) A szanálási bizottságba a pénzügyminiszter és az ágazati miniszter kívánságára az általa javasolt személyt is kell jelölni. A szanálási eljárás 11. § (1) A szanálási eljárás célja, hogy az eljárás keretében kialakított javaslatok megvalósításával biztosítható legyen a vállalat kiegyensúlyozott és gazdaságos működése. Ha ez nem lehetséges, a szanálási bizottságnak a vállalat megszüntetésére kell javaslatot tennie. A szanálási eljárást a szanálási bizottság munkájának kezdetétől számított három hónapon belül be kell fejezni. (2) A szanálási bizottságnak a szanálási eljárás céljának elérése érdekében vizsgálnia kell a vállalat elmúlt időszaki gazdálkodását, a jövőbeni eredményes és pénzügyileg kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeit. Komplex módon, összefüggésében vizsgálnia kell a veszteség, alap-hiány okát, a pénzügyi rendezés módját. (3) A szanálási bizottságnak vizsgálnia kell a személyi felelősséget a szanálás elrendelésére okot adó helyzet kialakulásában. (4) A szanálási bizottság jogosult a vállalat teljes tevékenységét vizsgálni. A vizsgálat során a vállalat minden dolgozója köteles a szükséges felvilágosításokat és adatokat megadni. (5) A szanálási bizottság köteles a vizsgálat során az illetékes ágazati szakszervezet véleményét is megszerezni. (6) A szanálási bizottság a vizsgálatnál felhasználhatja — a vállalatnál lefolytatott pénzügyi-gazdasági, valamint felügyeleti ellenőrzések megállapításait; — a vállalat által készített és benyújtott intézkedési tervet; — a népi ellenőrzési bizottságok vizsgálati anyagait; — a felügyelő bizottságok jelentéseit; — az illetékes pénzintézet által végzett elemzéseket, valamint — a rendelkezésre álló egyéb ellenőrzési és elemző anyagokat. (7) Szükség esetén a szanálási bizottság jogosult szakértőt igénybe venni, szakértői vizsgálatokat végeztetni. (8) A szanálási eljárás lefolytatásával kapcsolatban felmerülő költségek (szakértői, kiszállási stb.) — a szanálási bizottság tagjainak díjazását kivéve — a vállalatot terhelik. A szanálási bizottság javaslata 12. § (1) Ha a szanálási bizottság lehetőséget lát a vállalat gazdaságos működésének megalapozására, a szanálást elrendelő szerv részére a veszteség (alap-hiány) rendezésének módjára vonatkozó javaslatot is tartalmazó értékelő jelentést készít. Az értékelő jelentésben különösen a következőkre kell kitérni: «— a vállalat fizetőképességének biztosítékaira; — a piackutató tevékenységre; — a termékek piacképességére; — a gazdaságos termékszerkezet, a takarékos költséggazdálkodás révén elérhető kedvező jövedelmezőségre; — amennyiben a vállalat konvertibilis devizaszerző tevékenységet folytat, gazdaságosan érté-