Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 329 kesíthető export-termékeinek fokozott termelésére; — amennyiben a vállalat szerződéskötésre kötelezett, annak biztosítékaira, hogy kötelezettségeinek eleget tesz; — az árszabályozás általános elveivel összhangban álló vállalati árpolitikára; — a mindehhez szükséges fejlesztési tevékenység pénzügyi megalapozottságára; — a szakmailag képzett vállalati munkaerő biztosítására és megtartására. (2) A vállalatnál fennmaradó veszteség (alaphiány) pénzügyi rendezésére vonatkozó javaslat a veszteségnek (alaphiánynak) arra a hányadára terjedhet ki, amelyet a 2—5. §-ban meghatározott intézkedések után nem lehetett megszüntetni. A pénzügyi rendezésre vonatkozó javaslat kidolgozásánál a szanálási bizottság sorrendben a következőket mérlegelheti: a) A vállalati vagyon felszabadításával történő forrásteremtést, így különösen — a felesleges vagy — a termelési szerkezet változtatásával — nélkülözhetővé váló állóeszközök (gépek, berendezések, épületek stb.) értékesítését, kisebb üzemrészek leválasztását, értékesítését; — a gazdasági társulásokból történő kilépést, a vagyoni betét felszabadítását; — a termelés egyidejű szűkítése mellett forgóalap felszabadítását (a pótlólagos hiteligények elkerülése érdekében ez csak az illetékes pénzintézet egyetértésével fogadható el); — a veszteség és alap-hiány rendezésére a Kölcsönös Támogatási Alapból, fejlesztési alap-hiány rendezésére a Kölcsönös Támogatási Alapból és a Közös Fejlesztési Alapból kapott támogatást; — a részjegy-ala*p felhasználását. b) A pénzügyi rendezésbe a központosított műszaki fejlesztési alapot a szanálást elrendelő szerv — az alapot kezelő szervvel egyetértésben — bevonhatja, legfeljebb az eljárás alá vont vállalattól a szanálást megelőző három évben elvont összeg mértékéig. c) A pénzügyi rendezés módja lehet: — a tartalékalap'visszapótlásának átütemezése, esetleg elengedése; — a bankhitelek törlesztési időtartamának meghosszabbítása; — a kedvezményes (alappal szemben történő) selejtezés engedélyezése. d) A pénzügyi rendezés keretében állami vállalatok esetében költségvetési támogatások is javasolhatók, így — a hitelnyújtáshoz állami vállalat esetén a költségvetés készfizető kezességvállalása, szövetkezet esetében az érdekképviseleti szerv óvadéka; — csökkenő mértékű támogatás; — amennyiben a vállalat gazdaságos működéséhez kisebb befektetés szükséges, beruházási támogatás. (3) A szanálási bizottság a pénzügyi rendezés módjára a (2) bekezdésben felsorolt lehetőségek mérlegelése után más megoldást is javasolhat. (4) A szanálási bizottságnak javaslatában ki kell mutatnia a pénzügyi rendezés költségvetésre gyakorolt hatását és hiteligényét. 13. § (1) <A veszteség (alap-hiány) pénzügyi rendezésére vonatkozó javaslatokat állami vállalat esetében döntés céljából az alapító szervnek — ha a vállalat a Magyar Kereskedelmi Kamara tagja, annak véleményével kiegészítve — a pénzügyminiszterhez kell megküldenie. A javaslatok alapján — a szükséges intézkedések jellegének megfelelően — az érdekelt szervek együttesen döntenek. (2) Szövetkezet esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek a pénzügyi rendezési javaslatot — ha a szövetkezet a Magyar Kereskedelmi Kamara tagja, annak véleményével kiegészítve — az országos érdekképviseleti szerv részére döntés céljából, a pénzügyminiszternek véleménynyilvánítás végett kell megküldenie. A javaslat alapján — amennyiben a rendezés a szövetkezeti közös forrásokon túlmenő javaslatot tartalmaz — az érdekelt szervek döntenek. (3) Ha a vállalat az eredményes gazdálkodás feltételeit saját erejéből is meg tudja teremteni, a bizottság — a szanálást elrendelő szerv előzetes hozzájárulása alapján — közvetlenül a vállalatnak tesz javaslatot. (4) Állami vállalatnál a veszteség (alap-hiány) pénzügyi rendezésére vonatkozó javaslatok elfogadását a pénzügyminiszter a vállalattal kötött megállapodásban rögzített — a szükséges intézkedések jellegétől függően az alapító szervvel, az ágazati irányító szervvel, az illetékes pénzintézettel egyetértésben meghatározott — feltételek vállalásához kötheti. (5) Az állami vállalattal a (4) bekezdés szerint kötött megállapodásnak tartalmaznia kell — a vállalat kötelezettségeit a pénzügyi rendezés keretében; — a pénzügyminiszter által nyújtott kedvezményeket; — a vállalat által elvállalt kötelezettségek nem teljesítése esetére érvényesíthető szankciókat; — a vállalat által vállalt kötelezettségek elmaradása esetén a kedvezmények megtérülésére vonatkozó biztosítékot. (6) A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatai esetében a megállapodást meg kell küldeni a Magyar Kereskedelmi Kamarának. 14. § (1) Ha a szanálási bizottság vizsgálata során személyi felelősséget állapít meg, köteles a szanálást